Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
34. Kis rózsás: szőlős. 35. Gyilkos: szántóföld felerészben és felerészben haszonvehetetlen föld. 18 5 A nevezett dűlők fele napkeletnek és fele napnyugatnak fekszenek. Bakta helységből a völgyön patak 18 6 folyik Deménd felé. Kelt Eger Szalókon, augusztus 5-én 1864. Vörös György bíró Erdőkövesd 1. Erdő Kövesd magyar nyelvű helység, tartozik Heves megye Mátra járásához, Mátra járási alszolgabírói hivatalhoz. 2. A község országszerte csak egyedül e néven ismeretes. 3. Más elnevezése hajdan nem volt. 4. Arról, mikor említik a községet legkorábban, tudomás nincs. 18 7 5. Honnan népesíttetett, mi tudomásunk nincs. 6. Köztudomásból, hagyományból, írott vagy nyomtatott emlékekből e név eredetére nézve mit sem tudunk. 7. A község határában létező topográfiai nevek: Akasztóalja és Hatalma, hegyes szántóföld. Fejéragyag, agyagos szántóföld. Kaszaortvány, Fagyaloska, Alsó és Felső Nyírd, vörös, nyirkos szántóföld. Csurgófő, jó minőségű rét. Székes, sok helyen szikes terméketlen rét. Nagyberek, Újrét, berkes helyből irtott lapályos, vizenyős rét. Tófarka, hajdan tó volt, jelenleg mocsáros, vízállós rét. Őrhegy és Újhegy, vörös asztali bort termő szőlőhegy. Tiszán, jó minőségű, berkes legelő. Büdöskút, rossz, büdös ízű vize van, gödrös, hegyes legelő. Vízálló, forrásos, lábas erdő, melyből a víz kiszáradni nem szokott. Kavicsos, köves helyen lévő lábas erdő. Hangyabolyos, Sütővölgy, Hajaggasztó, makktermő lábas erdő. 18 8 Kisárnyék, északnak fekvő árnyékos, tölgyes és cseres erdő. 18 4 A rontott névalak Tekse-Szalók elpusztult településé Egerszalók határában. 1248-ban már pusztaként említi. - SOÓS I. 1975. 174. - Egerszalók határának északi részén a Hidegvőgyet nevezik másképpen Tekse szólóknak, amely falu Kocsba ékelődött, s a Laskó-patak partjára települt. - B. HUSZÁR É. 2002. 264-265. 18 5 Egerszalók földrajzi nevei megjelentek a Heves megye földrajzi nevei 1970. I. 149154. lapokon. Viszont abból a Pesty-féle helynevek közül Pástföld hiányzik, a Kocsi nyúzó alj helyett pedig ott Kocsinyúzó határnév jelent meg. 18 6 Neve: Laskó-patak. 18 7 A falu első okleveles említése 1255-ből ismert, amikor Kues néven írták a nevét. GYÖRFFY Gy. 1987. III. 111. - Kövesd helynév a magyar kő főnév származékából, a köves melléknévből keletkezett c/-képzővel. - KISS L. 1978. 421. 18 8 A lábas erdő népnyelvi megnevezés a magas növésű fákból álló erdőre. Az erdészeti irodalomban olyan erdőt takar, amelynek a faállománya több mint 50 éves. 73
