Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

5. Többnyire német-sváb-alsaciai'

5

8-kuruc-tót és magyar törzsekbiil származnak a lakosok.

15

9 7.

16

0 A határban létező földrészek elnevezései az öregektől átvett hagyomány szerint következőleg jegyeztetnek. 1. Öreg hegy: szőlőhegy, mely a határban a legrégibb. 2. Jajhegy: szőlőhegy, hajdan igen sürü cseres erdő, melyben egy hajadon eltévelyedvén, sok jajgatás után a pásztorok által feltaláltatván Jajhegyoldal nevet kapott, mit kiirtás és szőlővé alakítás után is megtartott. 3. Külső hegy: szőlő, mely a két előbbi után ültettetett, mivel ezeken kívül esett a falutól, azért neveztetett Külső hegynek, most többnyire elparlagosodott. 4. Mogyorós hegy: szőlő, hajdan tisztán mogyorófa erdő, még jelenleg is vannak a szőlőhegy körül mogyorófák. 5. Csali: szőlőhegy, ezelőtt mintegy 80 évvel ültettetett, völgybe nyúló veres földje miatt bizalmatlansággal ültették be, hogy meg fogja csalni az ültetőt a reménység, és mivel csakugyan gyakran elfagy benne a szőlőfakadás, Csali neve megörökösödött. 6. Farkas verem lápossá: tagosítás előtt gyeplegelő, hajdan nagy erdőség, most szántóföld a község déli oldalán, mint nagy erdőben farkasok tanyáztak, a lakosoknak sok kárt tettek, s kiirtásukra farkasfogó vermeket ástak, innen maradt fel a név. 7. Képoldal: a déli oldalon, ez oldalas rész a régi út mellett lévén, egy kőrakatú állványban valamely szentnek képe állott. Ezen hegyoldal 38 évvel ezelőtt megszakadt a völgy felé, a szakadáshely most is látható, és igen sokan emlékeznek reá. 8. Vaskapu: ez elébbi hegyoldal mellett régenten itt ment ki az Ecsédről Hortra vezető út, mivel saras időben igen bajos volt rajta a kimenetel, onnan vette Vaskapu nevezetét. 9. Péntek dúlő: a határnak délre fekvő részén sovány, vadvizes, szúk terméséről vette nevezetét, most is szántóföld. latú magyar ecs-öcs 'fiatalabb fivér' d-képzős származéka. - KISS L. 1978. 198. Ez esetben a születési sorrend vált személynévvé. - B. HUSZÁR É. 2000. 21. 15

8 Az alsaciai nép elnevezés, az elzászi név francia írásképének rontott alakja. 15

9 A falu a török hódoltság alatt sem néptelenedett el, 1708-1711 közt a kiürítés, áttelepítés és pestis a népességet igen lecsökkentette. 1725-ben Ráday Pál birtoka, a szomszéd megyékből 26 német iparosmestert telepített le, 1730-1745 közt egy részük elköltözött vagy részben megmagyarosodva földművelő jobbágy lett. 1782-ben II. József telepítési pátense nyomán Pfalzból német telepesek, majd rövidesen szlovák bevándorlók érkeztek a faluba. - SOÓS I. 1955. 33., 1975. 156. 16

0 A forrásban kimaradt a 6. pont, és ez következik. 66