Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

Sztanislaus lovag nevéből eredet[ü]nek állítja; a másik a szláv Dom Oszlow (magyarul Szamarak háza

14

1) névtől, mely utóbbi valószínűbb, miután a község közvetlenül a Mátra hegy tövében lévén helyezve, hihető, hogy a hegyekbeni járásra legalkalmasb állatok, [a] szamarak itt hajdan talán nagyobb számmal tartatván, nevét innen nyerhette.

14

2 Népessége az 1857/8. évi politikai népszámlálás szerint 1960-ra ment. Lakosai romlott tót nyelvet beszélik, és beszélnek magyarul is. Föld- és szőlőmíveléssel, erdei termények szállításával, fuvarozásával, kosárcsinálással foglalkoznak, termékeny fekete „humusz" talajú földeket bírnak, ezeket azonban az újabbi gazdasági rendszertől eltéröleg, ősi szokásaik szerint 3 nyomásban mívelik. A község legkorábban az egyházi sematizmus szerint 1332. évben említtetik a mai napi nevén. A nép vallása kizárólag római katolikus, bír egy templommal, melynek építési modora a sajátságosan tömör cseh stílra emlékeztet. Első plébánosa 1718. évben Tótfalvay Mátyás.

14

3 A község határában előforduló topográfiai nevezetek következők: Nánai berek, föld és rét dülő, határos tót Nána községgel, Borisa dűlő, határos Vécs községgel, Tóba járó, Töviskes dűlő, Zachradiszka, rét dülő, Malomi, föld dülő, Csonkási, föld és rét dülő, Gyurka árok, föld dülő, Plesinai, föld dülő, Szeles berek, rét dülő, Róka lyuk, rét dűlő, Középső, föld dülő, Tercsi, föld dülő, Hosszú, föld dűlő, Zsadányi út, föld dülő, Utak közti, föld dülő, Nyigedi, föld dülő, határos Detk községhez tartozó puszta Nyigeddel, Dormánd, föld dülő, Rovinkai, föld dülő, Öreg kúti, rét dülő, Zsidó rét, rét, Tirtyai föld, Pajtiszka, föld rét, Broda, föld, Pap haraszt, föld, Susina, föld, Tarjánka föld és rét. Lóherési, föld dűlők, Tarjánkán túl, szőlő. Kopasz hegy, szőlő. Hosszú hegy, szőlő dűlők. Hosszú hegye, erdő. Kis bucsina, Alsó Uszonka, Felső Uszonka, Tölgyes, Liesina, Hideglelős kút, Kis zúgó, Nagy zúgó, Szalajka völgy, Nagy Szokorecz, Veres agyag, Kis Szokorecz, Tovik, Kolibiszka, Kopecz Tető, Hegyes hegy, Pipis hegy, Közös bérez, Tarjánkai völgy, Oroszlány vár erdő dűlők. Ez utóbbi egy magaslat, melyen egy hajdani várnak még itt-ott kivehető romjai, földtöltések, utak, melyek hozzávezettek, láthatók, azonban sajnos, hogy eredete vagy ki által 14

1 A szlovák nyelvben valóban a szamár egyik megnevezése osol, de használják a somár vagy oslica kifejezéseket is. - Magyarszlovák szótár 1963. 431. 14

2 A község nevét elsőként egy 1263 előtt kiállított oklevél említi Domuzlo néven. Nevét a XI. század dereka táján, Szent István és Szent László kora közt élt Domoszló hercegről kapta, aki Markazt, melynek keleti határrészén utóbb Domoszló falu létesült, és Fegyverneket a pécsváradi apátságnak adta. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 79. Domoszló herceg, továbbá testvérei Péter comes és Visonta Aba Sámuel fiai voltak KOVÁCS B. 1975b. 10. 14

3 Ez utóbbi mondat utólagos betoldás a kéziratban. 60