Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
gye levéltárában létező összeírás szerint már 1332-től 1337-ig pápai tizedet adott, továbbá ámbár e község egyházi anyakönyei csak 1718-ik évtől veszik kezdetüket, de az 1699-iki Egri Főmegyei Egyháznak és Lelkészeinek névsorában (lásd az Egri Érseki levéltárban ily címen Memoria dignitatum et Canonicorum Cathedralis Agriensis UÍ ) Nováky József egri kanonok kéziratát, mely régi iratok és jegyzetek nyomán állíttatott össze) olvashatni, hogy ez időben (1699) a csányi plébános Jászai Mihály volt, mindezek oda mutatnak, miszerint Csány már a régi ősidőkben anyaegyház lévén, s így a tekintélyesebb és nagyobb községek sorába tartozott. Tiszta búza, Mueskatal dohány, de főleg magyar dinnye (köznevén görögdinnye) alapos és sikeres termeléséről, ezeknek mind bőség, mind kitűnő jóságok miatt Csány országosan ismert község, a jeles magyar taglalt (dinnye) évi jövedelemben behoz a község lakosainak mintegy 12 000 forintot. Határa 12 000 holdat tesz és következő dűlőkre van felosztva: I. Nagy Homok: majdnem egész 3000 holdas területe e dűlőknek, feketehomok és igen termékeny, főleg dinnye és rozs alá. II. Jajhegy: ezen dűlő azért neveztetik Jaj hegynek, mivel a községtől legtávolabbi helyen fekszik és talaja is legrosszabb. III. Mosos: föld lejt és az eső mossa. IV. Bagzo: rétföld és nyulaktól kizárólag látogattatik. V. Tekerő hát: egykor Tegergőnek nevezett kies folyójával hasítva lévén, s innen nyerte e folyó (mely már régóta megszűnt) hátának része e nevet. VI. Bikarét. VII. Kisrét. VIII. Kiss Miklós. IX. Nagy Miklós. X. Körtefa, egy századokon keresztül magában, egész 1801-ig állott nagy körtefáról. XI. Körtvélyes. XII. Kieskúti pást. XIII. Agyagos. XIV. I-II-ik-III-ik Bököny. 12 0 település neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással, az elnevezés alapjául szolgáló szláv személynév Chon, Chan lehetett. - KISS L. 1978. 155. - B. HUSZÁR É. 2000. 19. 11 9 A munka címe: Az egri székesegyház méltóságainak és kanonokainak emlékezete. 12 0 A helynév elpusztult falu emlékét őrzi Csány határában. Bökény falu első okleveles említése 1330-ból ismert Buken néven. - KOVÁCS B. 1991. 43. - A település neve régi magyar személynév, mely valószínűleg az ótörök bük 'erdőség, sűrűség, bozót' főnévből ered. Az is lehet, hogy az ótörök biikin 'közösülésre képtelen férfi, impotens' szóra vezethető vissza. - KISS L. 1978. 125.; LADÓ J.-BÍRÓ Á. 1998. 42. 54
