Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

NÁNA ma Kisnána, Heves megye. NÉMETMEZŐ 1949-ig Németmező, mint Szuha határának része Heves megyéhez tartozott, 1950-től átcsatolták Nógrád megyéhez, ma Szuha külterülete, Nógrád megye. NYIGET ma Nyigetpuszta, Detk lakott külterülete, Heves megye. OROSZI 1901 előtt hivatalosan Gyöngyös-Oroszi, ma Gyöngyösoroszi, Heves megye. OSTOROS 1946-ig Borsod megyében, ekkor átcsatolták Heves megyéhez, ma Ostoros, Heves megye. ÖRVÉNY lásd Tiszaörvény, Jász-Nagykun-Szolnok megye. ÖTHÁZHUTA 1938-tól Mátraszentimre Hasznos határában, 1944. április l-jétől önálló községgé alakult Mátraszentlászlóval (volt Fiskálishuta) és Mátraszentistvánnal (volt Felsőhuta) Mátraszentimre néven, ma Mátraszentimre, Heves megye. PÁLOS VÖRÖSMART 1903-ig Veresmart ill. Vörösmart, 1950-ben egyesitették Abasárral, ma Abasár belterületi lakott helye, Heves megye. PÁRÁD PARÁDI CSEVICE 1947ig Párádhoz tartozott, ma Parádsasvár belterülete, Heves megye. PÁSZTÓ 1949-ig Heves megyében, 1950-től Nógrád megyéhez csatolták, ma Pásztó, Nógrád megye. PATA 1903-tól Gyöngyöspata, ma Gyöngyöspata, Heves megye. PÁZMÁND 1903-tól Albertmajor, ma Demjén lakott külterülete, Heves megye. PÉLY PÉTERVÁSÁRA POROSZLÓ PUSZTA AKOLHÁT ma Akolhát néven Pély lakott külterülete, Heves megye. PUSZTA FOGACS ma Pusztafogacs, Tarnaméra lakott külterülete, Heves megye. PUSZTA MONOSTOR 1872ben alakult a Heves megyei Csány község külterületi lakott helyeiből, ma Pusztamonostor, Jász-Nagykun-Szolnok megye. PUSZTA NAGYÚT 19464g Nagyút puszta, Kál község külterületi lakott helye, ettől kezdve önálló községgé alakult, ma Nagyút, Heves megye. PUSZTA TENK 1947-ig Puszta Tenk Erdőtelek külterületi lakott helye, 1947től önálló község, ma Tenk, Heves megye. RÁBOLY 1903-tól Pusztaráboly néven, ma Ráboly major néven Poroszló külterületi lakott helye, Heves megye. RÁCFALU ma Recsk és Sirok határában, Heves megye. RECSK vagy RETSK ma Recsk, Heves megye. RÉDE ma Nagyréde, Heves megye. 347