Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
és a 270 házban lakó 1698 sz[ámú] lélek táplálkozik 1083 h 342 négyszögöl kataszteri területről, vagyis 313 h 1478 négyszögöl szántó, 125 h 1577 négyszögöl kert, 284 h 423 négyszögöl szőlő, 224 h legelő, 135 h 64 négyszögöl használatlan terület. Az egész határ 15 jelentéktelen kis dűlőkbe oszlik, melyekből csak a 213 h 848 négyszögöl Csali döllő, és kizárólag a gróf Károlyi György úr tulajdona Fáczányos ligete 3 5, és az ennek közelében fekvő Csali földvár romjai érdemlenek megjegyzést. Az első azért, hogy ez egy szép buja termésű urasági Fáczányos liget, a Csali földvár 3 6, romjai pedig nevezeteseknek azzal mondatnak, hogy 1547 és 1550 közt a Dósa lázadás töredék hadjárata az ekkori egri püspök és hevesi nemesség bandériuma által itt semmisítetett meg légyen, mi abból is hihető, hogy a nevezett várrom közelében létező helység dombosabb részén történt ásatások alkalmával számtalan ember- és lócsontok elszórva találtatnak. 3 7 Al Debrő 190 egész ház, portái hét sorjában, majd XA óra járás hosszú utcában délről északnak fekszik, csak a közepe táján kétfelé megtörik két egyenes sorokban a már említett keskeny 3 8 homokháton, mely keskeny homok-nyelv csak a 2/4 óra járásnyira fekvő Fel Debrő helységtől a Tarna malomárok hídjával választatik el. Különben az egész Al Debrő helysége a Tarna folyó két ága közt fekszik, és ezen Tarna két laposa valamikor járhatlan posvány és sűrűség lehetett, mi a még létező tó és töltésekből látható, és a két összefolyó Tarna ágai a többször említett Csali várnál egy valóságos tavat képezhettek, 3 9 mi onnét gyanítható, hogy a vártól egy jó puskalövésnyire fekvő Tófalu helység ezen tóról 3 5 Az aldebrői urasági fácánkert 1708-1920 közötti múltjára lásd CSIFFÁRY G. 2002b. 88-89. 3 6 Csal nevét 1417-ben említi oklevél Chal néven. - KOVÁCS B. 1991. 48. - Debrő régi vára (Csal vagy Csalivár) egy mocsár közepén szigetként kiemelkedő dombon állt. A várhoz egy keskeny, hosszú töltésen lehetett eljutni, amely út több fahídon vezetett keresztül. Ettől keletre feküdt Csal középkori falu. Itt volt a debrői uradalom központja, 1542-ből még ismerjük Jászi Pál debrői várnagy nevét. 1549-ben már elpusztult a vár és környéke. 3 7 A Dózsa György vezette parasztelkelés 1514-ben volt. A hevesi paraszthadak megsegítésére Dózsa György a testvérét, Gergelyt küldte, a felkelők 1514. június 10. után ütköztek meg Debrő vára mellett, ahol a hevesi parasztcsapatok vereséget szenvedtek. - Lásd: BENDA K. 1981.1. 335.; BARTA G.-FEKETE Nagy A. 1973. 130. - A paraszthadakat Drágffy János, Ulászló király kapitánya, s Gianbonzagno di Regno, az egri püspök csapatainak parancsnoka verte szét. - NEMESKÜRTI I. 1972. 176. 3 8 Két szó olvashatatlan. 3 9 Aldebrő II. katonai felvételén 1855-ben e helyen Nádas tó látható a falutól nyugatra, míg attól keletre a Fácán kert. 32
