Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

Maklár 1. Maklár mezővárosa tartozik Heves és Külső-Szolnok t[örvényesen] e[gyesült] v[ár]megyék Tarna járásához. 2. Városunk csak a fentebb kiírt név alatt ösmeretes, más helyi elnevezése nincsen. 3. A város legöregebbjeinek állítása szerint mindig csak e név uralkodott városunk elnevezését illetőleg.

102

2 4. A város fennállási idejét, valamint azt, hogy mikor említtetik legkorábban, a legöregebbek sem tudják. A városnak régibb irattára nem lévén, e tekintetben mit sem jelenthetünk. 5. A város teljes benépesítése 1500 körül történhetett, amidőn erdélyi reformátusok is lakhelyül városunkat választák, hihető tehát, hogy a város jó régen fennáll, a régibb benépesítés ismeretlen. Itt egy nyelv uralkodik és az a magyar.

102

3 6. Sem köztudomásból, sem hagyományból, de még legkevésbé írott emlékekből sem, miután ilyenek nem léteznek, a város nevének eredetét, úgy annak értelmét ki nem puhatolhattuk. 7. Makiárnak van két szőlőhegye: az úgynevezett öreghegy s baglyos és nagy aszó. Ez utóbbi szőlőhegy erdőírtvány. Nevezetes a baglyosi domb, mert talán a legutolsó emelkedett hely az Alföld felé. Van itt egy nevezetes sankbánya, a neve nagyszög, mely gazdag úti fedanyagot ád, s melyet az álladalom használatban bírja. Innét nyeri a pest-kassai országút egy része évenként szükséges fedanyagát. A várost metszi nyugat felől az úgynevezett egri melegvíz, kelet felől pedig az úgynevezett holt rima. Amaz kifogyhatatlan vizére nézve és csak nagy hidegek által fagy be, emez egy mély, víztelen meder, mely csak vizes esztendőkben megtelik. Tavaszkor azonban rendesen vízteljes, mert a tárkány i hegyekből lefolyó kisebb vízerek egyesülvén megnövelik olyannyira az egri melegvizet, miszerint azon kényszerűség áll be, hogy az egri vizet a holt rimától elválasztó zúgót felhúzatván a rohanó patakot a rima mederbe bocsájtják. A rima holt medre csak itt, helyben ismeretes a szomszéd Szihalom faluig, ott az úgynevezett laskóba folyik és megszűnt lenni. A helység első említésére, a helynév eredetére lásd Maklár korábbi lírását. Az egri várba 1555 elején Figedy János hozatott protestáns prédikátort. 1559 elején már Makiáron, Kistályán és Nagytályán egy-egy lutheránus lelkész hirdette az igét, s a három falunak közös iskolájában lutheránus iskolamester oktatott. - SZABÓ J. Gy. 1977. 104-105. 317