Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
4. A község legkorábban 1332-ik évben említtetik, ez évben még mint anyaegyház, később a lakosság fogyta s elpusztulásával lett fiókegyház. 98 8 1779ik évben lett anyaegyház ismét, azelőtt Maklár mezővároshoz tartozott. 5. Első lakosai magyarok voltak, kik tatár- és törökdúlások folytán számra igen csökkenvén, Eszterházy egri püspök által újból népesíttetett Alsó-, FelsőAusztria és Csehországból kivándoroltakkal; 98 9 kik nyelvüket s szokásaikat elhagyva egészen megmagyarosodtak úgyannyira, hogy csak vezetéknevükről ismerhető fel eredeti nemzetiségük, magyar hangzású névvel e község lakosainak csak mintegy negyedrésze bír. 6. A község elnevezését illetőleg ezt se írott okmányokból, sem pedig a hagyományból nem lehet kideríteni, hihetőleg már alapíttatásakor nyerte e nevet. 7. A község határos északról Deménd községgel, közvetlenül Puszta Pázmánd, 99 0 Deménd községhez tartozó érseki majorsággal, mely a tatárdúlás előtt népes község volt; keletről Maklár mezővárossal; délről Füzes Abany községgel, közvetlenül Puszta Szikszó 99 1 érseki majorsággal, mely a tatárdúlás előtt szintén nagy terjedelmű község volt; nyugatról Kápolna és Tófalu községekkel. A község határábani helynevek elnevezését illetőleg egy pár kivételével semmi felvilágosító adat sincs. A mai napig ismeretes helynevek a következők: Maklár felől nyitra dőllő, ez egy pár évtizeddel [ezelőtt] erdőség volt, a deméndi határban fekvő hasonnevű erdő kiegészítője. Nagy-aszó tető és dőllő, ez régenten hihetőleg nagyuszó volt, mivel a hagyomány szerint e tető alján esős időkben nagy vízállás lévén az itt átmenő út sarában majdnem úsztak, mi e földek minőségét illeti, egy lábnyi ásás után kemény nyirok a talaj. Ezután fekszenek a szőlők Pázmánd felé, ezeknek egyharmada csináltuti név alatt ismeretes, mivel az országút mellette halad el, a másik harmad öreghegy nevezettel bír, mint legelső ültetmény, a harmadik rész régiségénél fogva avas hegy-nek neveztetik. Tófalu felől fekszik a taroli dőllő, a legjobb szántóföld, ezen dűlőnek a község felőli lejtője Vöröspart-nsk hivatik az út melletti földomlás színétől. Kápolna felé fekszenek az uradalmi fáczányos erdő, 99 2 melynek nevezesebb A mondat második fele utólagos betoldás. A község újratelepítése 3 hullámban történt, először 1731-ben a Rajnai kerület, Svábföld, Elzász területéről német jobbágyokkal, 1751-ben újabb 32 család, 1772ben még 8 német család érkezett ide. - SOÓS I. 1975. 311. Pázmánd elpusztult falu első említésére, a helynév eredetére lásd Deménd falu leírását. Szikszó elpusztult település első említésére, s a helynév eredetére lásd Füzesabony leírását. A kerecsendi fácánkert múltjára lásd CSIFFÁRY G. 2002. 92-93. 310
