Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
szerencsés kirándulásait tenni szokta, Hasznosnak nevezte, a későbben keletkezett a vártól lA órányi távolságra fekvő község a vártól nyerte nevét."' 76 7. A község határában lévő szántóföldek, rétek, szőlők, erdők s legelők dűlőkre lévén felosztva, a szántóföldek, rétek, szőlők, erdők s legelők ugyanazon dűlők neveit viselik, amely dűlőhöz tartoznak, az elnevezések pedig következők, úgymint szántóföldek: alsó kenderfold, felső kenderföld, Csonkás, Kert feletti, malmok előtti (mely a határban lévő 6 malmok előtti fekvésénél fogva vette nevezetét), Káposztás kerti, Ortvány (15 évek előtt berek volt) 97 7 Csontos, hosszú csapás, Kerektói (ennek közepén pár évtized előtt egy kerek tó állott), Finta, Major kút, balla haraszt, Keserítő, Megyes kerti, Irtási, Úrfoldi szántóföldek. A rétek s illetőleg a dűlők, melyekben fekszenek, nevezik: alsó rét, felső rét, irtvány, Óvári nevet a felette fekvő óvártól vette, Patai a patai határ mellett lévén onnét nyerte nevezetét, Egres, Zsák ortvány, Tugár, Filló, Ördög bük, Ikresdomb, Hárs bérez, Hideg bérez, Köles. A szőlők nevei: Rózsási, Mályi és Csenteri düllők. Legelők. Vároldal a hasznosi vár aljában lévén nevét onnét vette, Zúgó, Gombás, Zsilló. Erdők. Békástó, Óvár, Ágas vár mindekettő a nevezett várak oldalain lévén neveiket a váraktól nyerték, Darás kút, Sombük, Bányabércz, Bárányki, Keresztes Bérez, Mocsárbük, Remete bük, Ülles, Csitárdomb, Vörös oldal, Remete Kopasz, Czinegés, Három kopasz a nevet a három fa nélküli kopasz szilatetőtől nyerte, Gyöngy bokor, Szesbük, Nyikom. Folyók. Kövicses a Mátrában ered, számos malmokat hajt, alja tiszta kavics lévén, a Kövicses nevet innen nyerte, Ördög patakja szintén a Mátrában ered, félórai folyás után a Kövicsesbe omlik. Kutak. Hideg kút a Mátrában nevét vizétől nyerte, mely hidegsége miatt nyárban csaknem megihatatlan, Mária kútja és Csurgó egymáshoz közel fekvő két forrás, hol rendesen a Nógrád megyében fekvő Szent Kúthoz 978 zarándokló búcsújárók állomásozni szoktak, 97 9 fekszik a Mátrában Vaskatlan a felső hutában, a forrás tetején vasból készült tető lévén, onnét nyerte nevét, A község várainak múltjára lásd Hasznos első leírását. A volt szót kétszer írták le. Értsd a Mátraverebélyen lévő Szentkutat. Mária kútja napjainkban is zarándokhely, ezt hívják hasznosi Csodaforrásnak. Helyileg a jelenkori Heves megye területén található Mátraszentimre határában, ahol a falutól nyugatra a Gedeon-patak völgye vezet az ún. Gubola-házakhoz. Innen 200 méterre a kis Mária-kápolna áll, előtte a forrás fakad, az ún. hasznosi Szent-kút. - DALLOS A. 1980. 67. - Az évente július 2-án tartott búcsú alkalmával tömegesen keresik fel a hívők. - Heves Megyei Hírlap, 1999. VII. 3. 1. 307
