Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
Aranyos patak: Az Aranyos hegy mellett lefolyó kis patak, kövekkel és haraszttal borított és durva növényekkel beborított kis csergedező patak, mellette van az Aranyos oldal, melytől nevezetét vette. Aranyos hegy: Oly magasra emelkedett bérc, ahol majdnem mászva kell felkapaszkodni, és gyönyörű erdei fákkal borítva, és nevét miként nyerhette, nem tudatik, mert sem a hegybe, sem a patakba arany, de még csak érces kövek sem tapasztaltattak, sem bányának nyoma nem látszik. Kollát hegy: Az erdőnek mint legalsó bérce, s ez alatt van a Kollát rét és Kollát kút, mely nevezet ösmeretlen, mert e néven nem találtatik nemzedék, hogy családnévről vette volna eredetét, hacsak mint első bérce az erdőnek, azt nem akarnánk mondani, hogy korlát, vagyis a többi erdőrésznek mintegy első akadálya a szekerészeknek, igen meredek út vezet ki rajta, a többi erdőségnek kapujául szolgál. Cserek allya: Az erdőség alatti földeket és berkeket nevezi így a nép. Nagy pallag: Szintén az erdőség alatt és között elterült, régibb időbe sovány kaszáló volt, most pedig szántóföld, és jágerlakkal 95 4 beépítve. Kis csepegő: egy kis forráskút az ottani erdőbe. Erőss völgy: Iszonyú meredek oldalba beszögellett, fákkal benőtt, mély völgy. Hencz úttya: Nagy meredek oldalon kivágott kövesút, melyen a fákat lehordják a nagy erdőről, ezen nevezetét vehette bizonyos lakosnak nevéről, ki az utat régentejárhatóvá tette, vagy szerencsétlenség érhette szekerével együtt. Tüzeske hegy: Az alantabbi erdőségbe emelkedett tűzkővel borított dombocska, melytől az erdő is neveztetik. Makacsné völgy: Ezen erdőből kifolyó víznek esős időbe kijárása a földek között. Prédikáló domb: Ezen erdő mellett egy nagy idomtalan kőcsoport, ez előtt berekkel is körülvéve, most pedig puszta kövekből áll, nevezetének eredete nem tudatik. Ereszvény: A község felé nyúló sík erdőnek neve, melyben nevezetes. Varjú völgy: Mély, de rövid kisvölgy, melyben sok rókalyukak voltak, most pedig üres gödrök beomladozva. Sástó: Az erdőnek a községhez legközelebbi része, melyben egy ligetke, régen vízállós posványhely volt, és veszedelmes sás nevezetű füvet termett, melytől több marhák megdöglöttek, melyből kanális által a víz lehúzódott, most száraz és haszontalan hely. Gomhér: Az erdőségnek középső része, egy szép fákkal díszeskedő erdő, melyhez közel hozzá a Csáki gödre. Magyarul: vadászház. 299
