Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

az Eged, hol a híres egri vörösbor terem. Igen magas meredek e hegy és kopár, oldalában ős szőlőtők hevernek, melyek a híres nedvet adják, ritkák és terméseik zivataros, rossz időkben a hegyről lerohanó nedves föld által sokszor semmivé tétetnek. Azután a Várhegy

92

9 Tárkány bájos vidéke mellett. A kúpalakú hegynek környéke Svájc bármely vidékével vetélkedik. Messzenyúló ezredéves vadon, kisded szerény tavával, s mulató faházzal, hol a város lakói nyáron át a legszebb napokat élik. A hegyoldalban egy ősvár romjaival, s egy mély barlanggal, mely hajdan bánya volt, s melyben török által elrejtett kincseket vél a hiszékeny palóc. Közel az oromhoz egy zárda maradvány, honnét a fuvola visszhangja valami lélekemelő. E hegyek az úgynevezett Almagyar

n" szőlőhegyeknél végződnek Kistálya falu közelében. Itt ismét egy elnevezés. Az uralkodó felséges osztrák ház alatt történt régibb forradalmi zavarok alatt, a magyar sereg Egernek innenső, az osztrák sereg pedig túlsó oldalán volt felállítva, ott hol most Felnémet helysége áll. Innét nevezik aztán a helyet Felnémetnek (felül a német), Almagyarnak (alul a magyar).

93

1 Megemlítendő még a jelenleg is fennálló várrom, az abban lévő Kálvária,

932 a vár szép kápolnája,

93

3 az ott lévő Szt. István temploma romjai, a Dobó emléke, földalatti útja, mely majd Miskolcig tart.

93

4 Fúrdőháza, természetes meleg vize, mely sok bajokban hasznos gyógyszer, s az e mellett elvonuló Érseki kert, mely a város fődíszéül tekinthető. 92

9 A felsőtárkányi határban lévő Várhegy két közel azonos magasságú csúcsból áll, melyeket keskeny nyereg köt össze. A DNY-i csúcs alatt neolitikus gödrök, felettük késő bronzkori Kyjatice-kultúra maradványai kerültek elő, s ennek későbbi periódusából telepet övező sánc ismert. Ezen kívül késő bronzkori tűzhelyeket és házakat tártak fel. - NOVÁKI Gy. 2002. 359. - A középkorban az őskori sáncra habarccsal kötött kőfalat építettek. A fal szélessége átlagosan 2,0 m volt. A várra okleveles, történeti adat eddig nem került elő. - NOVÁKI Gy.-BARÁZ Cs. 2000. 8. 93

0 Álmagyar elpusztult középkori falu. A község nevét 1275-ben Olmag(or)i néven jegyezték fel. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 89. - A falu 1552-ben pusztult el, ma Eger területén lokalizálható, a falu temploma a mai Szarvas tér K-i oldalánál állhatott. - B. HUSZÁR É. 2002. 202. 93

1 Felnémet első említésére, s a helynév eredetére lásd Felnémet korábbi leírását. 93

2 Az egri várban az ún. Szép-bástyán egy 7 stációs kálvária létesült, amelyet 1828. március 23-án avattak fel, ahol évente augusztus 20-án búcsút tartottak. A kálvária fontos része volt az ún. kápolna. - FAJCSÁK A. 1989-1990. 567-583. A kálváriát az egri várásatások során az 1930-as évek elején elbontották. 93

3 Az egri vár ún. Setét-kapujában létesült 1832-1833-ban a várbeli kápolna, vagy az ún. Dobó kápolna. Itt helyezték el a Doboruszkáról Egerbe szállított Dobó István síremlékét (tumba) fedő kőlapot, amely Dobót ábrázolja. Az 1930-as években bontották el a várfeltárások során. - SUGÁR I. 1994. 21-27. 93

4 Tévedés, az egri vár földalatti erődrendszerét képező fulesbástyákban elhelyezett ágyútermeknek, a közlekedő folyosóknak, közkeletű egri nevén kazamatáknak nem volt összeköttetése sem Szarvaskövei, sem Diósgyőrrel, sem pedig Miskolccal. 293