Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

Puszta Tarnócza, mint a 3-ik pontban említtetett előbb, itt állott a helység. Áros dűllő. Első dűllő. Második dűllő. Puszta templom-i dűllő, itt a hajdani Detk Tarnócza község község templomának még csekély romjai láthatók. Hídi dűllő. Harmadik tábla dűllő. Az itt elősoroltakon kívül Detk községben avagy határában semminémü történeti nevezetesség nem találtatik. Kelt Detken, december 7-én 1865. Havron János bíró Csomosy Imre jegyző Dormánd 1. Dormánd község Heves és Külső-Szolnok tjorvényesen] e[gyesült] v[ár]megyék Tarna járásához tartozik. 2. E község semmi más elnevezéssel nem bír. 3. E község hajdan puszta Dormándházának, sőt szabadka Dormándházának is hivatott, mit leginkább igazol az, hogy az itteni legrégibb közbirtokost jelenleg is Dormándházi előnévvel - vagyis Dormándházi Sághy család neveznek.

91

7 4. E község mint ilyen az itteni közbirtokosság szavai után 1807-től említetik, miről azonban hiteles adattal nem bírunk. 5. E község ezek előtt, mint a szóhagyomány tudni hiszi, 200 évvel, t[udni]i[Ilik] még mint puszta, a közbirtokosság magyar ajkú és r[ómai] k[atolikus] hitű cselédségeibül népesítetett meg. 6. E község eredetéről köztudomás vagy levéltári iratokból (mik nem is léteznek) tudni nem lehet semmit. Szóhagyomány után azonban úgy regélik, mintha a 16-ik században valami Dormián nevü francia, ki az időben Eger vára megvédésénél a törökök elleni harcban magát kitüntetvén a várparancsnok által ezen 3000 holdat tevő pusztasággal ajándékoztatott volna meg, fiúgyermekei nem lévén ezen birtok leányaira maradt, kik közül egyet a Sághy család egyik férfi tagja nőül vett, mely utóbbi család egyik sarjadéka, Sághy Ferenc 1701-ben Leopold magyar királytól nemesi rangra emeltetvén ezen puszta nevét, mely későbben a cselédség által tökéletlenül kiejtve Dormándnak, s illetőleg Dormándházának neveztetvén el, vagyis a 91

7 A falu első említésére, s a helynév eredetére lásd Dormánd korábbi leírását. 290