Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
Verpelét Heves megye Tarna járásában, a Mátra hegységhez közel fekvő Verpelét mezőváros a XIII-ik században mint „Velprecht" fordul elő, e korban mint nevezetes erőd ismeretes. IV. Béla idejében a tatárok által végképpen elpuszttítatott, 1332. évben újra megtelepíttetett, s ugyanekkor parókiát is nyert. 1798. évben mezővárossá lett. 82 2 A városnak napnyugati szélétől mintegy félórányira fekvő úgynevezett Földvár, mely jelenleg csupán földhányásból álló egy nagyobbszerű domb, a népmonda szerint a hazánkat dúló tatár és török időszakban e helyen épített ezen őrpont merő földből, s ezért nyerte a földvár nevet is. Ezen földerősségben folytonosan erőlködtek azok, kiknek az említett vészes időkben birtokába jutott, s minthogy délről a szomszédos felsőnánai, úgy az északi oldalról fekvő siroki erősségekkel, mennyiben e helyről mind a két említett várakhoz ellátni lehet, összeköttetésben volt, a közeledő ellenségnek érkezése innen adatott az értésére a két várakban tartózkodó harcosoknak. 82 3 Az úgynevezett Hagyóka hegy; a nép közt élő hit szerint e helyen feküdt többszáz évekkel ezelőtt Verpelét városa, minthogy pedig azon időszakban, midőn hazánkat a tatár hordák ellepték, Verpelét is a haza minden vidékével tetemesen szenvedett, elannyira, hogy házai feldúlva lévén a megmaradott lakosság az előbbi helyet elhagyva, attól mintegy félórányi távolságra lefelé, a laposabb helyen kezdette házait újból építeni, s idő múltával jobban-jobban népesedvén alakult a mostani helyen Verpelét városa, mely jelenleg 3800 lakossal bír, népessége szín magyar, vallása 296 zsidót kivéve mind r[ómai] kat[olikus], s leginkább az igen híres verpeléti dohány termesztésével foglalkoznak, de ezen kívül sikeres búzát s jó zamatú bort is termesztenek. Hogy hajdanában város csakugyan e helyütt lehetett, igazolni látszik azon körülmény is, hogy a Hagyóka hegyen, hol ezeknek előtte mondatik Verpelét fekvése, s hol most a legízletesebb bort termő tőkék díszlenek, ezeknek előtte mintegy húsz évvel egy verpeléti napszámos, midőn a szőlőt kapálta, közel a földszínhez egy nagyobbszerű rézedényt érintett meg kapájával, s midőn azt a 82 2 A helységet először 1331-ben említi oklevél Welpreth néven. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 144. - A helység alapjául szolgáló személynév a német eredetű Wilpert, Wilprecht. - KISS L. 1978. 690. - A névadás alapjául szolgáló történeti személy Welpreth, aki a besenyő saji Becseneg fiaként szerepel oklevélben 1256-ban. GYÖRFFY Gy. 1987. III. 129. 82 3 A verpeléti Földvár a község templomától ÉNy-ra 3 km-re található, egy védelmi szempontból előnytelen, lapos, 214 m magas hegyháton. A vár a közepén eredetileg egy kb. 30 m felső átmérőjű, mai állapotában 7 m magas, erősen szétszántott mesterséges földhalmon épült a XI-XIII. században. A várat egykor köralakban egy kb. 20 m széles árok övezte, területe 1,15 hektár kiterjedésű lehetett. - DÉNES J. 1985. 88. 263
