Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
5. Hogy honnan népesítetett, arról tudomás nincs. 6. Köztudomásúlag a község hajdan nem azon a helyen, hol a jelenben áll, hanem innen kijjebb, a két hegy között, mintegy katlanban, a Mátra hegy tövében feküdt, s minthogy ez egy szurdokot képezett, nagyon hihető, hogy ez időben csak Szurdoknak neveztetett, a püspöki név mint gyaníthatni, csak később ragasztatott hozzá, t[udni]i[llik] midőn azt nyomtatott emlékek szerint 1483-ban Lendvay Margit nevezetű az esztergomi főkáptalannak adományozta. 72 0 7. A község határában előforduló topográfiai nevek következők. Homokosi kissé emelkedett helyiségü szántóföld, Sz. Jakab község szőlőhegyeivel határos, Alsó-felső Új határ: mérsékelt partos fekvésű szántóföldek, melyek szomszéd Nógrád megyebeli Csécse és Jobbágyi községek szántóföldjeivel határosak, Hosszú düllő és Tenk: szép, lapos szántóföldek, Pást legelő, melyen a pest-losonci vasút vonul, keresztül metsz, erdő alatti dűlő, hegyes és árkos szántóföldek, Laposok: a Mátra erdősége közti szántóföld. Pincze patak: kis folyó patak, mely a Mátra hegye közti forrásokból csergedez, és a szurdokpüspöki és jobbágyi határok közt megszakadó Mátra nyíláson, vagyis úgynevezett Szurdok szoroson lefelé a Zagyva folyó medrébe folyik, Száraz patak, Balázs csapás, Galagonyás, Sz. Jakab szállás, Szarvas bérez és Ördög gát: nagy erdőségek a Mátra hegyei közt, melyek részint Heves megyebeli Pata és Sz. Jakab községek, részint pedig szomszédos Nógrád megyebeli Jobbágyi községek erdőségeivel határosak, Muzsla tető: egyik legmagasabb csúcsa a Mátra hegyláncának, erdőség. Diós oldal és Istenfa oldal: szintén nagy erdőségek a Mátra hegye közt. Derzsi, Tök föld, Külső diós, Kapuszer és Bánya alja: emelkedett helyeken lévő szőlők, Kis völgy, Nagy völgy és Középvölgy: kis mélyedéses völgyek a szőlők között, melyekbe szüretelő borházak és alatta pincék léteznek. A falu düllő: termő szántóföld, hajdan e helyen a falu állott, s elnevezését innen is örökölte. Sz. Kereszt kútja: mely egy kis kápolna alakú rom közepette létezik, vízforrását a Mátra hegyéből nyeri. Remete lyuk: mely a hegy oldalában kősziklába vésve hajdan remete lakásául szolgált. Kelt Szurdok Püspökiben, július 7. 1864. Kovács Gergely bíró 71 9 A község 1261-ben szerepel elsőként oklevélben, mint az egri püspökség ősi birtoka - KOVÁCS B. 1987. 27. - Zurduk pispuky néven. A helynévből a püspöki utótag az egri püspökségre mint birtokosra, a Szurdok előtag pedig a közeli Nagy-Hársastól (510 m) északra lévő Szurdok-völgyre utal. - KISS L. 1978. 623. 72 0 A mai Szurdokpüspöki falu elődje ott alakult ki, egy, a Zagyva-völgyére kijutó, már a középkortól használt út mentén, ahol az országút találkozott a Zagyva bal partján végigfutó Budára vezető úttal, vagyis a helybeliek által Falu-dűlőnek nevezett határrészen. - SZOMSZÉD A. 1992. 70-71. 225
