Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
Örök emlékű Patriarcha érsek Pyrker János László! Ezen út létrehozatalért. 66 3 Mely emlékirat tiszteletből állíttaték Pyrker László egri érsek halhatatlan emlékének, s mindenfelé tapasztalt jótékony intézkedései meghálásának. A vár alatti sziklaszoros között csendes lassúdan az emlékirathoz érve, borzalom futja meg a keblet, mintha a két oldalon óriásként emelkedett sziklafalazat azonnal a zúgó habok alá temetne, azonban mintegy 10 percnyi séta után a vár szorosát hátrahagyva, a táj változatossága egy negyedóra távolságig elragadtató látványul szolgál. Történelmileg, ha tekintjük az V. század 66 4 középtáján, e néprege után V. László király, a halhatatlan emlékű Hunyadi János, sőt dicső Mátyás királyunk kormánya alatt is az ösmeretes púposhátú Kendefy bírván e várat, a hosszas cseh háború ideje alatt a többi vár kényurakkal együtt gyakorlott rablások között, bizonyos nőrablást is követett el, kit a néprege szerint a még most is látható pince bejárású sziklaüregben tartott. Bevégeztetvén pedig a cseh háború, dicső Mátyás királyunk fent nevezett Kendefyt a többi rabló kényurakkal együtt megbünteté, a fogoly nőt megszabadítván előbbi kedvesének visszaadta. Egyébiránt a szarvaskői vár nagy események színhelyéül soha nem szolgált, sorsa mindenkor a hatalmasabb szomszéd egri várétól függvén, másodrendű szerepet játszott. Az 1545. évi nagyszombati országgyűlés, nem tudni mi okból, azt határozta, miként a szarvaskői vár lerontassék, jószágai az egri püspökséghez csatoltassanak, azonban ez foganatba nem vétetett, mi abból is kitűnik, hogy 1552-ben, midőn az egri vár ostromoltatnék, Dobó levelet küldött Szalkay Balázs szarvaskői várkapitányhoz, arra kérvén őt, hogy a főurakat, szabad városokat Eger fölmentésére hívja meg, mi azonban siker nélkül maradt. 1564-ben a király Mágócsy Gáspárt egri várkapitánnyá nevezvén ki, az egri várral együtt a szarvaskői vár őrizete is reá bízaték. A török 1596-ban elfoglalván Eger várát, őrsége rémületében önként odahagyá a szarvaskői várat, mely után úgy, mint Eger, majd egész századon át török kézen vala. 1687-ben Caraffa visszafoglalandó Eger várát, először is a három szomszéd: Sirok, Cserép és Szarvaskő őrségeit kényszeríti feloszlásra, mely által könnyebben jutott célhoz. A török uralom megszűntével Szarvaskő még sok ideig fennáll épségben, s csak sorsa intézője az egri várral együtt romboltatta le. 66 5 Még a múlt század 66 3 A feliratot pontatlanul idézi a leírás készítője, mert az utolsó szó létrehozásáért, ugyanakkor hiányzik a táblán szereplő s az országút befejezését jelentő 1846-os évszám. 66 4 Pontosítva: XV. század. 66 5 Ez nem igaz. Szarvaskőt nem rombolták le, 1735-ben Bél Mátyás leírása szerint lakható állapotban van, de lezárva, lakatlanul fennállt. L. Rohbock rajza nyomán ké204
