Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
Derecske és Füzes katolikusok lévén és magyar ajkúak, a szajlaiak is római katolikusok lettek és megmagyarosodtak. 66 0 6. Szajla neve volt. 7. A helység határában előforduló dűlők: Péterhegy, a siroki határban lévő dűlővel határos, kerekded dombtól vette nevezetét. Dolinka, Dolina, Oszicsina, Hrabira és Uhliszkó szántóföldek. Hrabina és Uhliszkó hajdan erdőség volt, Hrabinában százados gyertyánfák, Uhliszkóban bükkfák voltak, melyek szénnek égettetvén, mi végett Uhliszkó vagy szénbánya nevet nyerte. Gregoly dolina, Erdeg-jama, most Gergely völgy, nevét egy ott halva talált erdőkerülőről kapta, most szántóföld és nagyobbrészt haszonvehetetlen parlag. Ördög gödre\ nagyobb részben terméketlen, gödrös hely, csak az alja használható. Pipis hegy: meredek, hegyes csúcsban végződő szántóföld. Koponyatető és oldal: kopár, fehér, agyagos, meredek hegy, az alja szántóföld. Makoviszka, Kosztolnyiszko, Szagyi: tót elnevezés-ket mai napig megtartják. Makoviszka kenderföld, Kosztolnyiszko a hajdani Szajla helység templomának helye, hegyoldalban egy kis kerekded lejtőség, szinte kenderföld. Szagyi: régente gyümölcsöskert, most kaszáló. Szárazrét és Tóvölgy: kaszáló, melynek közepén a gyakori kiöntés és iszapot hozó Tarna folyó folydogál. Alsó és felső Homok: homokos talajú szántóföld. Széki patak: szántóföld és kaszáló, erre csörgedezik a széki határból egy kis patak, mely gyakori kiöntéseivel nagy károkat okoz. Cserallja: szántóföld, felette elnyúló cser berekről. Fehér agyag: szántóföld, fehér agyagos talajáról. Boricsa: legelő, hajdan cserfákkal benőtt erdő, borzok tartózkodási helye, most kivágott cserje és legelő, emelkedett hely, hol megkövült csigahéjakat minden gödrösebb helyen lehet találni. Nagy-halom: egy kellemes kerek domb a helység és Terpes között, melynek tetején 1861-ben öregebb Penyiskó Ambrus helybeli lakos által készíttetett és ugyanazon év szeptember 14-én ünnepélyesen főtisztelendő Zsideg András kerületi esperes és ballai plébános úr által fölszentelt hármas kereszt díszlik. 66 1 Kelt Szajlán, július 20-án 1864. Korponay István jegyző 66 0 A település 1711 után néptelenedett el, s néptelen puszta maradt 1741-ig. Az évben népesítették be újból a Nógrád megyéből ideköltözött Gyetvai, Tóth, Juhász, Zvara, Mátyás, Zubák és Csisz családok. - SOÓS I. 1975. 440. 66 1 Szajla földrajzi nevei megjelentek a Heves megye földrajzi nevei 1970. I. 113-114. lapokon. Viszont onnan kimaradtak a Pesty-féle helynevek közül: Gregolydolina, Erdegjama, Ördöggödre, Boricsa , és a Széki patak helyett Szék patak jelent meg. 202
