Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
Szárazcser. nagy cserfákból álló száraz hely, melyen semmi vizenyősség nincsen. Vaskapu bérez, Csákánkő bérez: ezek meredek sziklákból álló bércek, egy keskeny nyíláson lehet közibök feljutni, miből ered a Vaskapu nevezet, főleg azért, mivel a Csákánkőn lévő sziklák vasszínüek. Közbércz, Nyereglápa, Gyurtyán kútja, Hideg kút, Egres kútja: ezeknek nevei helyi sajátosságukból erednek, a Közbércz a Csíkföld és Csákánkő között, a Nyereglápa egy nyereg alakú behajlás, a Gyurtyán kútja oly téren van, mely gyurtyán vagy gyertyánfákkal bőveledik, a Hidegkút egy állandó, télen-nyáron nyitva álló legjobb forrás, mely a Csákánkő mintegy 100 ölnyi magas, megmászhatatlan meredek sziklafala alól folyik, vize rendkívül hideg, soha be nem fagy, az Egres kút hideg, bő forrás, soha be nem fagy, melynek kifolyásában égerfák gazdag bőségben tenyésznek, innen vette nevét. Zúgó, Oldallá bikk: a Zúgó fekszik a Mátra bércnek közepén, hová az északi szelek nagy zúgással hatnak, mivel ez a keletészaknak fonódó hegyláncolat között úgy fekszik, hogy az északi rohanó szeleknek a hirtelen nyugatnak csavaruló Csalános tető és Kékes magas ormokban meg kell ütköznie, mi a zúgást előidézi, az Oldalló bikk pedig onnan ered, hogy a Zúgó tető alatt fekvő, hosszas nagy hegyoldal bikkfákkal van sürün benőve, mely sajátságánál fogva kapta az oldalt-álló vagy rövidítve Oldalló bikk nevezetet. István háza bérez: régi, száz évet haladó elnevezés, eredete ösméretlen. Remete szederjes: ezen hely egészen a Mátrabérc alatt, látszanak ott most is a régi sáncoknak árkai, hol magukat a retski lakosok a tatár, török és kuruc korszakban elsáncolva védték, s mivel így elszigetelve mint magány remeték éltek, innen eredt a Remete név, a Szederjes pedig abból származott, mivel az odaszorult retski nép az ott bőven termő vadszederrel táplálkozott. Györké, Györké szállás: abból vette eredetét, hogy ott György [...] 615 lakosa Retsknek, mintegy előőrsül a Szederjes alatti elsáncolt helynek biztonsága végett szállásolt vagy tanyázott, honnan a kicsinyítő Györgyike vagy rövidítve Györké szállása 61 6 elnevezés keletkezett és mai napig felmaradt. 61 5 Két szó olvashatatlan. 61 6 Györké szállás rokon vonásokat mutat az Alföldről ismert pusztai állattartó szállásokkal. A szállás szükségességét és fenntartását több funkciója indokolta. Az állatok számára ólakat építettek vert földből, tapasztott sövényfallal vagy gerendavázas zsilipéit fa falazattal: juhoknak ólat, a marhának istállót. Elsődleges feladat az állatok teleltetése volt, de csak a ridegtartásra alkalmas fajtáknál. Háborúk esetén átmeneti menedéket jelentett a lakosságnak, mivel a gazdák állandóan ott tartózkodtak. A szállások mellett veteményest is gondoztak, ahol megtermelték a napi élelem egy részét. 185
