Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
írva Patha várossá pecsith 1710, egy farkas szaladva szőlőhegyeken kereszt mellett, szőlőfürtöt visz a szájában. 54 6 Az erdők: Mátra hegyeken fekszik, nevezetes friss víz, jó forrásai vannak; elegendő és jó legelője, fája, nagy kiterjedése, több bércek, nevezetesen: Szeksőbértz, Keskenybértz, Széles bértz, Szarvas bértz, valamikor szarvasok lakták, Németh bértz, Nagykazal völgy, melybe egy igen jó forrású Keresztes nevű kút van, Verestólapossa, Méneskút, jeles kút van benne, Gyertyánhegy, melyben nagy gyertyánfák teremnek, Hideg kút hegyesse, mely hegy alatt van egy hidegkút, Aranyoshegy, Boczkút, Király rétje, valamikor híres báró Bruder 54 7 a legjobb fajú lovakot nevelt rajta, Busa kútja, hajdanában Busa Pál nevü embernek volt benne egy rétje, Alsó, Felső Szőke bik kútja, hajdú temetőhegy, hajdan hajdú rablók járták és a várost pusztították, és a hajdú temetőhegynek völgyében verettek agyon, és akiket is eltemettek, rakás köveket hordtak rájuk, ami még most is látható. Bohás kútja és rétje, Szarhegy, Havas, Ferge rétje, északnak fekszik, meredek, köves hegy, a hófergeteg igen soká van rajta, Czuna 54 8 rétje, de jelenleg a patai nők Szégyen völgynek hívják kíméletből, Tüzeske hegy csupa tüzköves, Prédikáló domb, János vára, vár alakú hegy, a teteje pedig nagyon lapos és igen meredek, Remete kút, ahol hajdan remeték laktak, igen vadon hely, Ördög gát, valamikor Ördög János nevü embert agyonütött a fa, Kiss hegy, amely hegy alatt a határdomb Monyás völgy árkának a farkán van, mellette egy igen hasznos köszvényes kút, és egy kis távolságra épült csinos fürdőhely, vendégek meg szokták látogatni, kivált a nógrádiak. 54 9 A bércek forrásairól két patak folyik. Am-pataka és Kőbánya-patak, 55 0 mely vízen hét vízimalom létezik. 54 6 A községi pecséten egy vadászkutya, szájában nyilat tart, felette kereszt, a körirata: Patha városa pecsith. 1710. - DERCSÉNYI D.-VOIT P. 1978. III. 212. 54 7 A családnév helyesen: Brüdern. 54 8 A cuna szó tájszó, a kifejezés nő vagy leánygyermek szeméremtestét jelölte. - ÚMT 1979.1.728. 54 9 A Gyöngyöspata határában lévő Szurdoki fürdő történetére lásd CSIFFÁRY G. 1998a. 51-54.; 1999a. 52-53. 35 0 Napjainkban az Ám-patak köznyelvi neve Zám-patak, hivatalos földrajzi neve RédeiNagy-patak, a Kőbánya-patak neve Danka-patak. - Magyarország földrajzinév-tára. II. Heves. 1980. Térképmelléklet. - A falu 1860as térképén még Ám- vagy Zámpatak a vízfolyás neve. - B. HUSZÁR É. 2001. 255. - A patak utóbbi neve az elpusztult Zámpataka falu nevét őrzi, melyet 1578-ban említenek. A település Gyöngyöspata határában lokalizálható a falutól Éra, ahol a Melegforrásnál a IX -X. századi falu nyomai ismertek. - SZABÓ J. Gy. 1984. 47. - A falu nevének az első tagja az Árpádkori Zama személynévből ered. - FEHÉRTÓI K. 1983. 382. 170
