Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
A legnevezetesebb kősziklák közé számíttatnak az úgynevezett Ördög galyában 4 öl magas 10 öl széles meredély, Disznókö 5 öl magas, 8 öl széles meredek, a Keselyükő hajlás valami száz öl magas, roppant meredek, Sós köve 250 ölnyi magas, szintén meredek, Serpenyő lápában vannak 100 ölnyi hosszában, több 15 ölnyi magasságú kőszikla csúcsok, Róka lyukban 3 ágú kőszikla, öt öl magasságú, mindezen kősziklák oly meredekek, hogy szárnyas állatokon kívül semmi vadak meg nem járhatják. Párád község határában csak egy major van, az úgynevezett Sándorréti major, tulajdonosa méltóságos gróf Károlyi György úr, birkái számára, körülötte van 7 béresház. A mezei és erdei nevezetes kútforrások közé számíttatnak az úgynevezett Disznókő kút, Szállás hegy forrás, a Kékestetőn 54 0 Kékesi nagy kút, mely marhaitató vályúkkal el van látva, nyáron oly hideg, hogy alig iható, télben meleg tulajdonsággal bír, ugyanattól nem messze Kékes oldalban egy forráskút, Somhegybikki forrás, Ispány kút, az úgynevezett Somhegy alatt a haluskási erdőben Báró kút, amelyről a nép azt regéli, hogy hajdanában itten bárók vizet fontolták, meg akarták tudni, melyik nehezebb. Pálbikben Czifra kút, mely még mai napig is faragott kövekkel ki van rakva, melyről szintén a nép azt regéli, hogy hajdanában báróknak mulatóhelyül szolgált. Párád községnek csak két folyó pataka van, mely községen keresztül folyik. A főpatak a Kékesi nagy forrásból veszi eredetét, melynek ágai Kurucz-patak, Ispán vészi patak, Mátrabércz allyai forrás, Gyalogút-patak, és a másik patak csak esős időben szokott megtelni szántóföldekről befolyó vizekből. A főpatakban nyáron csak akkor van elegendő víz, ha az eső gyakran jár. A nagy szárazságban egészen ki szokott száradni. 54 1 Kelt Párádon, május 2-án 1864. Puleni Sámuel községi jegyző pel a forrásokban, s 1246-54 közt újvári ispán volt. Minden bizonnyal ő lehetett a vár ( építtetője vagy ura. - CSIFFÁRY G.-CS. SCHWALM E. 2001. 17-20. 53 9 A Veresvár nevű hegy közvetlen Parádfürdő felett, délre emelkedik (366,5 m). A vár a hegytetőn 40 m hosszan és 15 m szélesen épült a korai Árpád-korban, falait 3,0 -3,5 m mély árok védte, külső oldalán sánccal. - NOVÁKI Gy. 1997. 16. 54 0 A Kékestető nem a parádi, hanem a gyöngyösi határban van. - Magyarország földrajzinév-tára. II. Heves megye. 1980 . Térképmelléklet. 54 1 A leírásban szereplő határnevek közül Párád és Parádsasvár helyneveinek közlésekor a Heves megye földrajzi nevei 1970.1. 138-144. lapjairól kimaradtak: Kissás, Kissás gödri, Köz, Dobra, Ördög galya, Sós köve, Mátrabércz allyai forrás, továbbá a forrásban szereplő Parádi csevicze nevét Parádi csevice-forrásnak, a Keselyükő hajlás határnevet Keselyükő név alatt közlik. 168