Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

melyben búza és repce sikeresen díszlik, jó szénát terem, mintegy 340 holdnyi szőlő jó termést szokott adni. Kelt Nagy Rédén, június 10-én 1864. Rékasi József bíró Mlinkó Gyula jegyző Nagytálya 1. Nagy Tállya község Heves és Külső Szolnok vármegyék Tarna járásához tartozik. Eger városától másfél mérföldre, Maklár mezővárosának közelébe helyezvén, határa közepén folyik az Eger folyó vize. 2. E község Nagy Tállya nevét bírja, kezdettől e névvel ösmeretes országszerte. 3. Hajdan puszta és erdőség lévén az egri érseki uradalomhoz tartozott. Ekkor Nagy Tállya puszta nevezet alatt volt. Mostani hely neve Nagy Tállya köz522 seg. 4. Az eddig feltalált iratok után 1777. évben telepítetett 27 úrbéri telekre és 8 házas zsellérekre osztatott ki. Legkorábban ettől említik.

52

3 5. Nagyobb része Németországból [érkezett] többnyire svábok települtek, kik már elmagyarosodtak. 6. E helynév eredetét nem tudhatni, mivel telepítés előtt is mint puszta Nagy Tállya nevén ösmertetett. 7. E község határa 1600 négyszögölével 2286 hold 1428 négyszögöl térséget foglal magában, a község fekszik az Eger folyó vizétől jobbra, 30 ölre. A belső helyek és házi kertek mellett, a vízfolyástól 1120 ölre felfelé vannak helyrajzi szám szerint a Kender föld, az első rétföldi, a második rétföldi, a harmadik rétföldi dűlők a házi kertek végeinél. Eger vízmenti düllő, az Eger folyó vizének folyására járó, szélső földje az andornaki határban, Mocsári Lajos birtokos úrnak kertje mellett húzódik el. Berki, Vadász házi és Kerítési dűlők Andornak határával szomszédosak. A hosszú kukoricza föld dülő a legelő alatt nyúlik el, míg a falu melletti dűlők a legelő alatt, a községi kertek mellett fekszenek, az eddig meg nem nevezett dűlők általában szántóföldek. Ezekről vezető csapáson kétfelé menve van a Kissvőgyi és Nagyaszói düllő, partos, gödrös, völgyes, kopasz, sovány legelő andornaki határnál, és a 52

2 A község legkorábban egy 1261-ben kelt oklevélben szerepel Thala Nogh néven. E kora Árpád-kori vallon-olasz (latin) telepítvény neve az ófrancia taille 'irtvány' szóból ered. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 138. 52

3 A település Eger 1596. évi ostroma idején elpusztult és 180 évig lakatlan maradt. Az egri püspökség 1771-ben kezdi újratelepíteni. Az 1771-72-bcn beköltözők Württenberg, Szilézia, Würzburg, Mainz, Bajorország, Pothum, Frank hercegség területéről és Aldebrőről érkeztek. 1773-78 közt lassúbb ütemü betelepítés folyt. - SOÓS I. 1975.385. 162