Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

rású történészt, kutatót és közéleti embert 66 éves korában ragadta el a halál Budapesten, 1889. november 23-án.

3 A Pesty-féle hely névgyűjtemény Pesty Frigyes neve és tevékenysége napjainkra szinte összefonódott a történeti földrajz müvelésével, különösen pedig a helynévgyűjtéssel. Még tevékenységének Temesvárhoz kötődő szakaszában fogott hozzá ahhoz a nagy szervezőmunkához, amely a nevét igazán ismertté tette. 1863. február 2-án keltezett levelében a Helytartótanács elé tárja a földrajzi nevek összegyűjtésére irányuló tervét, majd kinyomtatja ehhez a kérdőíveket, rendezi a beérkezett terjedelmes anyagot, értékeli azokat, majd ezután kiegészítéseket, és új gyűjtéseket kér a vármegyéktől. Érdekes, hogy e gyűjtőmunka megszervezése mellett, mint történésznek és kutatónak, az ideje nagy részét a történeti tárgyú szakkönyvek írása töltötte ki. 1877. május 24-én, amikor az akadémia rendes tagjai közé választották, székfoglalóját a helyneveknek a történettudományban való felhasználásáról tartotta, mégpedig A helynevek és a történelem címen. 1879ben adta közre a Történelmi és Régészeti Értesítőben A történelmi földrajz kérdései Torontálban című tanulmányát. Viszont, ha végigtekintünk Pesty Frigyes tudományos publikációinak a során, mindössze egy olyan önálló munkát találunk, amely kifejezetten a helynevekkel foglalkozik. Ez pedig az 1888-ban megjelent Magyarország helynevei történeti, földrajzi és nyelvészeti tekintetben című könyve. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy más írásaiban nem hasznosította volna az összegyűjtött hatalmas anyagot. A Magyar Sajtó, a Vasárnapi Újság és a Pesti Napló című folyóiratokban megjelent kisebb terjedelmű publikációiban népszerűsítette a helynévgyüjtést. Emellett a helynévgyüjtéssel kapcsolatos tapasztalait is közreadta. így jelentek meg 1858-ban Magyar helynevek, 1863-ban A helyiratok érdekében, 1864-ben Hazánk helynévtára ügyében című írásai. A történész Pesty Frigyes érdeklődése viszont egyre inkább a középkori Magyarország történetének a kutatása felé fordult. Ezt tükrözik főbb munkái: A perdöntő bajvívások története Magyarországon. Pest. 1868.; A Temesi Bánság elnevezésének jogosulatlansága. Pest. 1870.; Brankovics György rácz despota birtokviszonyai. Bp. 1977.; A szörényi Bánság és Szörény vármegye története. IIII. kötet. Bp. 1880.; Az eltűnt régi magyar vármegyék. I-II. kötet. Bp. 1882.; A magyarországi várispánságok története, különösen a XII. században. Bp. 1882.; Száz politikai és történeti levél Horvátországról. Bp. 1885. Még 1882-ben jelent meg német nyelven az a nagy feltűnést keltő tanulmánya, a Die Entstehung Croatiens címen, amelyben Horvátországnak akkori különválási törekvéseit 3 SZINNYEI J. 1905. X. 817-820. 13