Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

sze jó minőségű erdő. Büdöskút: egy része szántóföld, más része erdő, mely a mátranováki határral fekszik össze. Nógrád megyében, Zámor: jó minőségű szántóföld és erdő. Szakasztó: jó minőségű erdő és egy részén közép minőségű rét. Fertés: jó minőségű erdő, Setét hajlás: árnyékos vad hely, erdő. Ropófar: közép minőségű szántóföld. Karnyasszó: mintegy 400 holdból álló gödrök. Egerszög: közép minőségű rét, Fertés erdő: összefekszik a ballai és nádűjfalusi határral.

39

0 Kelt Ivádon, július 19-én 1864. Ivády Antal bíró Ivády János k[özségi] jegyző Karácsond Karácsond

39

1 régi magyar falu Heves vármegyében, jelenleg tartozik az egri politikai hatósághoz, úgynevezett Tarna járási szolgabírói járáshoz, a Mátra hegye alatt, Gyöngyös és Visonta közt, egyik és másikhoz is egy óra járásra. Határa északról kissé hegyhátas, mely szép erdőséget termő földeket, Varjas Pusztát

39

2 és jó bortermő szőlőhegyet foglal magába, napkelet, dél és nyugat felé határa sík fekete föld, inkább termi az őszi gabonanemeket, mint a tavasziakat, szikessége miatt több esőt kíván. Lakossága 1900 magyar ajkú, katolikus lelket és 15 izraelitát számlál. Földesurai gróf Szapári József tömege, báró Puthon Ferenc, báró Baldácsi Antal, Gosztonyi János, Ócskái Ignác, Széplaky Károly, Koós Miklós, Ebeczky Kálmán, Gönczi Pál. Említést érdemel a juhtenyésztés gróf Szapári tömege és Gosztonyi Jánosnál, nemkülönben Gönczi Pál faiskolája, mintegy 4500 darab új, jelesebb oltvány gyümölcsfával és 80 000 darab eladható eperfáival. 39

0 Ivád földrajzi nevei megjelentek a Heves megye földrajzi nevei 1970. I. 76-79. lapokon. Viszont a Pesty-féle helynevek közül kimaradtak a Szélesrét, Karnyasszó határnevek, és hibás olvasat miatt Domika pargya helyett Domika padja, Potykán völgy helyett Potykási völgy jelent meg. 39

1 A község legkorábban egy 1323-ban kelt oklevélben fordul elő Karachund néven. GYÖRFFY Gy. 1987. III. 106. - A település nevének az alapjául szolgáló személynév előzménye a magyar karácson{y) ünnepnév. Talán olyan emberek viselték a Karácson nevet, akik Karácsonykor születtek. - KISS L. 1978. 315. 39

2 Varjas puszta megváltoztatott határnév, ennek ellenére egy elpusztult falu emlékét őrzi. Eredetileg Csókás községként 1504-ben említi oklevél Chokas néven. - KOVÁCS B. 1991. 51- A határnév a XIX. században Csókás pusztáról Varjas pusztára változott, bár hivatalosan csak 1903-tól módosították Karácsond külterületi nevei közt Pusztacsókás nevét Varnyaspusztára. - Heves Vármegye Hivatalos Lapja 1903. VII. 2. 223. 127