Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

tártól nagyobb részét a város községházának, két szárny részét pedig magánzók vették meg.

345 7. A község határában előforduló nevezetesebb helyek a következők. Fáczányos (rét): hajdan uradalmi fáczányos volt.

34

6 Delelő: Zagyva folyó mentén legelő, hová a barmok a déli órákban itatás és pihenés végett állomásoztak, jelenleg sznátóföld. Malom dűllő rét: elnevezését nyerte a város hajdani malmáról, mely a dülő közepette díszlett. Rakottyás: legelő, hajdan használhatatlan rakottya bokrokkal

34

7 telvék, szárnyas vadak tenyészhelye, jelenleg tiszta legelő. Német dűllő: a németek bevándorlása alkalmával részükre kiosztott rét. Méhes part\ temérdek sok vadméh tanyázása folytán. Brindza', egy nagyobbszerü tó, melybe egy felső vidéki

34

8 tót [a] Jászságban eladás végett túró (brindza) szállítás alkalmával belefúlt, erről nyerte elnevezését. Görbe ér. a prépostsági birtok nagy részét körülövező nádas ér. Sashalom-, hajdan nagy homokpusztaság, melyen rendkívül sok ragadozó szárnyasak tanyáztak. Hegyes halom: a határ rónaságán feltűnőbb domb, mely egyúttal a Hatvan, Jászfényszaru és Csány összeszögellő véghatárait jelzi. Patai tó: hajdan egy patai embernek szerencsétlen belefúlási helye. Szekeres

34

9 tó: még az úrbéresek régebbi időben hordás alkalmával szekereikkel itatás könnyebbsége végett itt tanyáztak. Homok: magával hordja nevét. Part dűllő: saját fekvésétől vette nevét. Rakoncza tó: hajdan ily nevü helybeli tanácsos, Rakoncza Péter által sok ideig halászatra nézve haszonbéreltetett.

35

0 34

5 Szepes Béla szerint 1530 körül épült a váci püspök rendeletére Hatvan vára. Az biztos, hogy 1537-ben már megvolt, ismert ugyanis a várnagya, Nagy Ambrus. A várát 1544ben foglalták el az oszmán hódítók. - SUGÁR I. 1992. 33. - 1596. szeptember 3-án a királyi hadak visszafoglalták, de Eger 1596. október 14-én történt eleste után ismét török kezére került. - BOROVSZKY S. 1909. 512. 34

6 A hatvani fácánkert történetére lásd CSIFFÁRY G. 2002. 91. 34

7 Értsd: rekettyebokor (Genisa). 34

8 Felvidéki. 34

9 A települést eredetileg királyi szekeresek lakhatták. A községet legelőször 1302-ben említi oklevél Scekeresyghaz néven, 1303-ban Zekeres volt a neve. Az elpusztult falut Hort határába helyezte GYÖRFFY Gy. 1987. III. 134.; KOVÁCS B. 1991. 176. Az újabb kutatások szerint Hort DNy-i és Hatvan K-i határában lokalizálható Szekeres elpusztult falu. - B. HUSZÁR É. 2002. 259. 35

0 1700-ban már volt az összeírt hatvani lakosok közt Rakoncza nevü. - SZEPES (Schütz) B. 1940. 52. 118