Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

Purgutorium: előbb legelő volt, de utóbbi években szőlővel ültettetett be, bora középszerű. János vár,

32

8 Benőcs, sziklás, erdős vidék, vadászok kedves helye. Világos

32

9 sziklás hegy, csuta

33

0 erdővel borítva.

33

1 Kelt Gy. Tarjányban, május 2-án 1864. Csernyik Mihály bíró Halmaj 1. Heves és K[ülső] Szolnok tförvényesen] e[gyesült] vármegyék Tarna járásához. 2. A község helyelileg is és országszerte is csak Halmaj néven esmeretes, ennek más neve sehol sem találtatik. 3. A község kezénél 1800. év előtti irományokból semmi sincs, de a matrikuláris

33

2 iratokat 1732-től vezették, melyekben mindenütt e név, Halmaj fordul elő.

33

3 4. Erről biztos adattal, bár ez érdemben mindent elköveténk, nem szolgálhatunk, hanem hogy hajdanta a községet tót ajkú nép lakhatta, a még most is ivadékokban szapora Dupcsák, Krizsó, Zapver, Hopka, Zazravec, Posson, Csernyák tót nevü, most tökéletesen magyar ajkú lakosok lakják.

33

4 5. A matriculáris iratokban 1732. évben. 6. A helység nevének fejtegetését sehol fel nem találhatjuk, s hogy neveztetett el Halmajnak, arról tudomással nem bírunk. hető, területe Gyöngyöstarján DNy-i határában lokalizálható. - B. HUSZÁR É. 2002. 240. - A település neve a Körtvély 'körte' főnév származéka. - KISS L. 1978. 359. 32

8 János vár létezését sem írott forrás, sem pedig régészeti kutatás eddig nem igazolta. 32

9 A Világos nevü hely egy Árpád-kori vár emlékét őrzi. A Világos hegyen, 709 méter magasságban egy 0,4 ha kiterjedésű, 4 részből álló erődítményt azonosított a kutatás. - DÉNES J. 1985. 82-83. - A várra történeti adatot nem ismerünk. A Világos vár felmérési rajzát közli NOVÁKI Gy. 1997. 10-11. 33

0 A csuta szó valószínűleg a csutaj tájszó lehet, amely fiatal fákból álló sűrű erdőt jelent.-ÚMT 1979. 1. 927. 33

1 Gyöngyöstarján földrajzi nevei megjelentek a Heves megye földrajzi nevei 1988. IV. 82-89. lapokon. A Pesty-féle nevek közül a forrásban szereplő névalaktól eltérően Benőcs helyett Benócz, Körtelyes helyett Körtvélyes határnevek jelentek meg. 33

2 Anyakönyvi. 33

3 A község nevét oklevél először 1234-ben említi Holrnoy néven. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 98. - A település neve a halom főnév kicsinyítő képzős számiazéka. KISS L. 1978. 262. 33

4 A község 1686-87-ben Eger visszafoglalásáért vívott harcok során elnéptelenedett. Az új népesség egy része Losonc, Alsómány, Rimaszombat vidékéről került ide, s a betelepülők közt akadtak szlovákok is. - SOÓS I. 1975. 222. 114