Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

Szomszédos községek: Gyöngyös város, Visonta, Varnyúsi puszta, 31 6 Kará­csond, Adács, Vgyörk, Atkár, Encspuszta, 31 7 Réde és Gy. püspöki községek határai. Kelt Halászon, május 5-én 1864. Szabó János bíró Bóta János jegyző Gyöngyösoroszi 1. Melynek fővárosa Eger. 2-3. A község neve Gy. Oroszi, sem több, sem más neve azelőtt nem volt, fek­szik Gyöngyös városától egy órányira nyugati északra a Mátra alatt, határos keletről Solymos, északról Hasznos, nyugatról Gyöngyös Tarjány községek­kel. 4. Bizonyos adatot nem bírunk, hogy mikor emlittetik legelőször. 31 8 5. Hogy honnan népesíttetett, némelyek szerint Árpád ideje alatt csatlakozott orosz nemzetbeliek szállották meg, kik a török ideje alatt lakhelyüket el­hagyták, a felvidékeken telepedtek meg, jelenleg magyar ajkú, mintegy 800 lélekből áll, nyelvére nézve mind magyar. 6. A név eredetéről bizonyosan állíttatik, hogy Magyarországból midőn Eger várából a törökök végképp kiűzettek, ugyan a török ideje alatt elszéledt la­kosok közül Füleken megtelepedett oroszok utódjaik ismét ősapáik által megszállott helyüket felkeresték és lakóhelyet foglaltak magoknak, tehát Oroszi község ezen lakosaitól vette nevét és Gyöngyös Oroszinak onnét ne­vezik, minthogy Gyöngyös környékén fekszik. 31 9 7. A község határában nevek, dűlők Gy. Tarjánynak nyugatról Epres parti dül­lő, szántóföld, északról bányadombi düllői, szántóföld. Keletről Kert allyai szántóföld és Vermek allyai szántóföldi dülő. Úrerdei szántóföld, Szállások düllő szántóföld, Csipkés dűllő szántóföld, hegyek, Cserepes tető, Malom bérez tető, honnét a Toka nevezetű folyam ered, mely a falun keresztülfo­Beltelek, Pereczes, ebház, Alsó berek, Felső berek, Laposi, Felső öreghegy, Szőlők. Téves olvasat miatt Kutyolló helyett Kutyulló jelent meg. 31 6 Varnyúspuszta Karácsond lakott külterületéhez tartozik napjainkban, 1863-ban Var­jas puszta néven említik ugyanott. - KOVÁCS B. 1991. 111. 31 7 Encspuszta Gyöngyös lakott külterülete volt a bíráskor. - KOVÁCS B. 1991. 83. ­1962-től Gyöngyöshalász külterülete. - Magyarország helységnévtára 1962. 282. 31 8 A község nevét először oklevélben 1275-ben említik Vrus néven. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 120. - A falu első telepeseinek nemzetiségét jelöli a község neve, értelme: 'oroszoké'. - KISS L. 1978. 486. 31 9 Az 1556. évi dézsmajegyzék szerint néptelen falu, majd 1590-ben már újra lakták, s az egri várba szolgáltatták a tizedet. - SOÓS I. 1975. 226. 110

Next

/
Thumbnails
Contents