Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

egyesült céhbe vannak bekebelezve. Ezeknek is nagyobb része mint fő iparágat, a szőlőművelést szenvedéllyel gyakorolják, ezért már majdnem a szomszédos 9 határbeli szőlők a gyöngyösiek birtokában vannak. Ezen túl a birtokos és úri rendűek, kereskedők, ügyvédek, orvostudorok, sebészek, mérnökök, gyógyszerészek és szülészek száma a tömeghez oly arányban van, hogy e város a míveltebb községek közé tartozik. E város kincstári adója tészen évenkint 50-60 ezer forintot, mely mennyiség vidékünkön már a jelennél öt év óta uralgó szárazságok, késői fagyok, majd a káros jégverések által a fő iparágul szolgáló szőlőkben szenvedett bortermés hiánya miatt, olyannyira terhes, hogy e nép vagyonbeli hanyatlása már tetemesen feltűnik. Van két plébánia, a felső és alsó, a felső az egri érseki megye által láttatik el, plébánosa esperes és prépost címmel, van három segédlelkésze a város védnöksége alatt. Az alsó plébániát a Szt. ferenciek szerzete kormányozza, van egy úgynevezett adminisztrátora, két káplánnal. Ezen szerzet alapítói Báthoriak voltak,

284 Corvin Mátyás, Albert, s még a törökök által is 1681-ik évben Rusztem egri basa által megerősíttettek. Imaház van e városban 11, éspedig a római katolikusoknak van 8, görög nem egyesülteknek egy, reformátusoknak egy és az izraelitáknak egy imaházuk, ezen túl a Bene pusztán szintén egy imaház Keresztelő Szt. János tiszteletére, hova a gyöngyösi hívek kétszer egy évben Keresztelő Szt. János napján, és Szt. László napján búcsújárást tartanak. A felső parókia főtemploma a Bertalanhoz címzett templom, igen gazdag oltárképekkel és szép két tornyával, van kriptája is, építésének ideje fel nem található, régiségéről igen nevezetes, 1721-ik évben újíttatott. Ugyancsak idetartozik a Szt. Urbánról címzett templom díszes oltárképekkel és két toronnyal, építésének ideje nem tudatik, 1753-ik évben a jezsuiták temploma volt, puskalövés által leégett, s ekkor tornyai és teteje újra építtetett. Az alsó plébániai főtemplom a kolostorral van egy téren, egy toronnyal, igen gazdag oltárokkal, alatta kriptákkal és körül igen nagy kerttel. Ennek eredete szintén nem tudatik. A mohácsi ütközet után a török által feldúlatott, 1540-ben nyert újra boltozatot. A kolostor létezése már 1400. év körül említtetik. Erzsébet temploma a régi gót vagy cseh épülete. 1645. évben újíttatott a város keleti végén. A város nyugati végén, emelkedett helyen van igen szép kálvária, gyönyörű kilátással, a losonci országút és szőlők között, ide a várostól sétaút vezet fasorok között. 28

4 Az alapítással kapcsolatos vélemények nem mindig egyeznek pontosan, de a legtöbb kutató a Szécsényiekhez köti az alapítás tényét és idejét. Egy kutató különvéleménye szerint a Guti Országh család az alapító. - FODOR L. 2002. 105. 99