Az 1848–49-es I. magyar hadtest iratai II. A januári újjászervezés és az első sikerek - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 10. (Eger, 2004)
Okmányok
Igen várom a csatákróli jelentést en detail, 48 3 s az előléptetési és kitüntetési javaslatot. Azt a derék huszárt, ki a gaz majort levágta, s a kapitányt elfogta, tisztté kell tenni, ha arra való, ha pedig nem, úgy érdemkeresztre kell proponálni, vagy dupla gagét 48 4 kapjon míg csak él, vagy egyszerre vagy 25 aranyat. 48 5 - Pénzt mennyit küldjünk? Önnel kezdtem, Te vei végeztem, no de semmi. Isten áldjon, híved: Nem egykorú másolat: közli KLÖM XIV. 210-211. o. 375. Tokaj, 1849. január 24. Szemere Bertalan fökormánybiztos jelentése az OHB-nak Kétrendbeli tudósításomhoz, a tegnapi és tegnapelőtti diadalról, csak azon örvendetest adhatom pótlékul, hogy a harmadik napot és harmadik diadalmunkat nem várta be az ellen, hanem tegnap éjjel Schlik le- és megverve elszökött. - Nem evett, nem ivott, nem pihent serege, s egyfolytában Kérig futott Abaúj megyében. Késő éjjel vonult át Tállyán, Szántón, dobszózaj nélkül, nem háborgatva kevélyen az elöljárókat mint másszor, szóval, mint szökőhöz illik. Serege kedvetlen, levert, 40 szekér vitte sebesültjeit. A mi hadunk tüstént követte ma, s Szántón, Tállyán és Golopon hál. Magam maradtam itt a tömérdek élelmi, szállítmányi és sok hullongó ember miatt. Történtek nevezetes esetek is. A huszárok tegnapelőtt rohantak a félködben, és hirtelen körülveszik Schliket és táborkarát. Schlik hüvelyébe dugta kardját, „Éljenek a magyarok" kiáltja, üdvözli a huszárokat, ő a huszárruhába öltözött, a huszárok becsületes lelkükkel a magyar hangra és ruhára meghökkentek, megszelídültek. Míg a barátkozás folyt, jött a vasascsapat, és Schlik, a ravasz, megszabadult. Egy segédtiszt volt a huszárokkal, azt Schlik meg is csókolta, de a csók vizsgálat alá vétetik. A tegnapelőtti cselt megírám, melynek hősét, a csalárd őrnagyot, Takács István levágta. Tegnap pedig Kisfaludon hasonló történt. Egy századunk, félig véletlen, egy ágyútelepre ment, bukkant, és egy osztály ellenre. Az ellen-parancsnok „lábhoz" parancsolt. Megadta magát. Baráti szót emlegetett, kapitányunkkal kezet fogott. Következett volna a lefegyverzés. De hirtelen támadást parancsolt az ellen, a mieink elvesztették a becses foglalást. A vigyázatlan és hiszékeny kapitány alkalmasint áldozatul esik. Ez is vizsgáltatni fog. 48 6 A magyar még mindig nem bír lenni sem ravasz, sem álnok, sem nagylelkűtlen. A két nap lelkesítő volt minden kebelre. Nyomtatvány, megjelent a Közlöny 1849. január 26-i számában, közli Szemere 350-351. O. 48 3 Részletesen. 48 4 Dupla illetmény. 48 3 Szemere január 22-i jelentésében szereplő Takács Istvánról van szó, lásd a 338. sz. iratot. 48 6 Az eset Kisfaludon történt. A magyar csatárláncot részben a 39. (Dom Miguel-) zászlóalj katonái alkották, akik régi egyenruhájukat viselték. A sűrű ködben összetalálkozva a cs. kir. katonákkal, azok megpróbálták őket saját oldalukra átállítani. Ez eredményezte a „barátkozást". Ennek a 43. honvédzászlóalj megérkezése vetett véget. Parancsnoka, Kálnoky százados megadásra szólította fel az ellenséges katonákat, s fegyvere átadását követelte a rangidősnek vélt cs. kir. tiszttől, Franz Oreskovich századostól. Ez a harc kiújulását eredményezte, amely során Kálnoky százados életét veszítette. - 186 -
