Az 1848–49-es I. magyar hadtest iratai II. A januári újjászervezés és az első sikerek - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 10. (Eger, 2004)

Előszó

Előszó A kötet az 1848-49-es magyar I. hadtest iratait tartalmazza 1849. január 6-tól 1849. február 3-ig. A hadtest még ekkor sem viselt sorszámot, január közepéig továbbra is északi mozgó, illetve felsőmagyarországi hadseregként emlegették. Időnként más elnevezések is előfordultak a legfeljebb csak gyenge hadtest erejű ..hadseregre". Január közepétől terjedt el a felső-tiszai elnevezés, ami összefüggésben volt azzal, hogy a hadtest erői zömmel Tokaj környékén helyezkedtek el. Az 1849. január 4-i kassai vereséget követő nagyjából egy hónap önálló szakaszt jelent a hadtest történetében. Egyrészt ismét újjá kellett szervezni, másrészt február első napjaiban véget ért önálló tevékenysége. Gr. Henryk Dembinski altábornagy január 29-én lett kinevezve a „szolnoktörökszentmiklósi-tiszafüredi és tokajtáji"' haderők élére főparancsnoknak. Azonban a „tokajtáji" hadtest feletti közvetlen parancsnokságot csak február 2-ika után vette át, mivel meglehetősen késlekedve ért az erősítésül hozott Kazinczy-hadosztállyal a térségbe. Ettől kezdve a felső-tiszai hadtest is része lett a Tisza mentén összpontosuló magyar főseregnek. A közel egy hónapos időszakon belül jelentős változás kapcsolódik január 13-hoz, amikor Mészáros Lázár hadügyminisztertől Klapka György ezredes vette át a hadtest parancsnokságát. Az újjászervezés és a hadrafoghatóság előmozdításában ez azonban nem hozott lényeges változást, mivel az új parancsnok a már megkezdett munkálatokat folytatta tovább. A közölt iratok többsége most jelenik meg először nyomtatásban. A kiadott iratok a Barta István által szerkesztett „Kossuth Lajos összes munkái" című forráskiadvány-sorozat XIV. kötetében; a Szemere Bertalan: Politikai jellemrajzok a magyar szabadságharcból című műhöz Hermann Róbert és Pelyach István által összeállított és sajtó alá rendezett Okmánytárban; illetve a szabadságharc Hadtörténelmi Levéltárban őrzött irataiból Böhm Jakab által válogatott „Saját kezébe, ott, ahol..." című forráskiadványban jelentek meg. Az iratokat kronologikusan a napok sorrendjében közöljük. Miután egy-egy naphoz több irat kapcsolódik, egy-egy napon belül is rendeztük azokat. Előre kerültek a hadtestparancsnok és a hadtestparancsnokság jelentései, levelei, rendelkezései. Ezek sorrendjében hierarchikus sorrendet követtünk (Kossuthoz, Országos Honvédelmi Bizottmányhoz, hadügyminisztériumhoz, kormánybiztosokhoz, törvényhatóságokhoz, más önálló parancsnokokhoz, táborkari tisztekhez, dandárparancsnokokhoz, zászlóalj- és századparancsnokokhoz, egyéb katonai hatóságokhoz intézett iratok). A kiadmányokat követik a hadtestparancsnokhoz, illetve hadtestparancsnoksághoz írt jelentések, tudósítások, levelek, amelyeknél szintén követtük az előbb jelzett sorrendet. A hierarchiát indokolt esetekben megtörtük, ha a felsőbb hatóság jelentése vagy rendelkezése egy alacsonyabb szinten keletkezett irat hatására született. A dandárparancsnokok sorrendjét a dandárok (különítmények) főhadiszálláshoz viszonyított elhelyezkedése határozta meg (balszárny - centrum - jobbszárny). A zászlóaljaknál és a huszároknál a sorszámukat vettük alapul. A beadványok után olyan, többnyire kormánybiztosokhoz (Szemere Bertalan, Farkassányi Sámuel, Boronkay Antal, Gencsy László, stb.) írt, vagy általuk írt iratokat is közöltünk, amelyek információkat tartalmaznak a hadtestre vonatkozóan. Az adott naphoz tartozó iratokat több esetben az ellenfél összefoglaló jelentései, illetve lényeges utasításai zárják, amelyek a másik oldalról világítják meg a hadtest helyzetét és tevékenységét. Az iratokat a mai helyesírási és központozási szabályoknak megfelelően, de a hangzásalak megtartásával közöljük. Az irat dátumát és keletkezési helyét, a szerzőt és a címzettet a fejlécben közöljük, így az erre vonatkozó adatok a közlésből elmaradnak. Az iratokban alkalmazott rövidítések többségét feloldottuk, a földrajzi neveket, ahol ez nem tért el lényegesen attól, a mai alakjában adtuk meg (pl. Alsó Zsolca, Alsózsolca). A teljes alakban megnevezett szervezeteket egységesen nagybetűvel írtuk. A gyakran előforduló szervezetek nevét a fejlécekben és a jegyzetanyagban betűszóval jelöltük (pl. Országos Honvédelmi Bizottmány helyett OHB). A német nyelvű iratokat eredetiben közöljük, megjegyezve, hogy a lengyel parancsnokok német nyelvű jelentései tele vannak a tükörfordításból adódó, a német nyelvtől idegen fordulatokkal és kifejezésekkel, rosszul alkalmazott igekötőkkel. - 1 -