Az 1848–49-es I. magyar hadtest iratai II. A januári újjászervezés és az első sikerek - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 10. (Eger, 2004)

Okmányok

legnagyobb zavar, kicsapongás, és a fegyelmetlenségnek minden szomorú következményei napirenden vannak, hogy a tisztek bűnös hanyagsága annyira terjed, miképp meg nem jelenősök, s kávéházbani lézengésök miatt a 4 órára kiindulni rendelt csapat csak 9-kor bir megindulni, kávé-, ét- és játékházakban töltik szolgálati idejöket, a legénységet árván és magára hagyva, felügyelet és gondoskodás nélkül, úgy hogy ha a haza elvesz, azt az ily honvédtiszteknek fogja tulajdoníthatni, s ha el nem vesz, abban bizony legkisebb érdemök sem leend. Ezt tűrni nem lehet, tűrni nem szabad. És ezért meghagyatik honvédelmi bizottmányi tag és kormánybiztos úrnak, miszerint maga elnöklete alatt rögtön egy főhadi bíróságot alakítson, és ennek alakultáról a hadsereget napiparancs által értesítvén, egyszersmind tudtul adja, hogy: Valamint a hazának jelen körülményei közt nagyobb megbecsültetés, tökéletesebb bizalom jel valaki iránt a kormány részéről nem nyílváníttathatik, mint a tisztségrei előléptetés, a haza védőinek vezetőjévé tétel által, úgy más felől senki a büntetés kérlelhetetlen szigorát, az igazság sújtó büntetését inkább és méltányosabban meg nem érdemli, mint azon tiszt, ki a benne vetett bizalomnak megszégyenítésével polgári és hazafiúi kötelességeinek teljes feledésével és katonai szolgálati tartozásainak ée esküjének elhanyagolásával jó példaadás és előmenetel helyett embereinek, alárendeltjeinek a hanyagság, rendetlenség és fegyelmetlenség elő példájául szolgál, rossz példája által legénységét a demoralizációnak minden nemeire felbátorítván, Az ily tiszt tehát kíméletet nem érdemel, sőt az ilyet a hadseregben megszenvedni a haza elleni bűn és árulás volna. Miért is az ön mint honvédelmi bizottmányi tag és teljhatalmú országos biztos elnöklete alatt tartandó főhadbíróság minden szolgálati hanyagság felett a legszigorúbban fog ítélni. Aki hanyag, el vele. aki bűnös lakoljon, bűne milyensége iránt a halállal is. A közvitéz hibájáért büntettessék, de a tiszt iránt a rögtöítélő hadbíróság kérlelhetetlen szigorú legyen. Csak így és nem másképp lehet rendes, becsületérző és hivatását felfogó hadseregünk. És pedig csak ily hadseregekkel menthetjük meg a hazát. Fogalmazvány: MOL H 2 OHB 1849:82., közli KLÖM XIV. 50. o. 10. Miskolc, 1848. január 6. Szemere Bertalan fökormúnybiztos levele Kossuth lMjoshoz a kassai csatáról és a vereség után kialakult helyzetről Nincs időm írni hivatalosan, mert nem is tudnék írni bizonyosat. Minek hangoljuk le egymást? Azonban tudni kell a valót. A pesti eseményeket

9

3 én már tegnapelőtt tudtam, de titkoltam Mészáros előtt is. Ezért a csatarend szép volt, jó volt, kedv sem hiányzott, - de az ellennek éppen álgyú-pozíciója volt, s a mi lovas nemzetőreink gyávák. Meg sem álltak hazáig. Sokat elfogattam, de bocsátom őket, mert tiszteik nem kezeskednek érettük. 1200 lovag! Mi jeles szám, és mi hitványság!

9

4 Mészáros mindent tett. Rettenetes és félelmes ember soha nem lesz, ez kár. De a csatában nem fél, bátorít, rimánykodott, sírt a vén huszá

r-vezér, úgy kérte, - még az ő lovát is félrelökték. Álgyúival az ellen harmadszor vert meg. Ha Vetter levele,

9

5 melyben álgyút és seregerőt jelent, futár hozza, és nem késedelmes sürgöny, nem csatázunk, és nem vesztünk. És fegyvereit sok elhányta. Másodmagammal Szina végén 300 embert tartóztattam fel. Egész éjjel faluról falura jártam, osztva parancsokat, szidva a tiszteket, kik siettek sereg nélkül Miskolc felé. Zsolcán, Szentpéteren, Miskolcon nemzetőröket állítottam fel, kik elfogdosták a szállingókat. 9

3 Az országgyűlés december 31-i ülésén arról döntött, hogy a kormányszervekkel együtt Debrecenbe költözik. 9

4 A Heves megyei önkéntes nemzeőri lovasokról van szó. 9

5 1849. január 2-i levele (MOL P 295 Görgey cs. It. 37. es.), lásd I. k. 379. irat. -25-