Az 1848–49-es I. magyar hadtest iratai II. A januári újjászervezés és az első sikerek - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 10. (Eger, 2004)

Okmányok

kapitánynak és Sulcz őrnagynak szólott. Az innenső oldalára érkezvén a hídnak, felkiáltottam a nevét a nevezett tüzér kapitánynak, hozzá tettem e szavakat: Pardon der Brücke; a levelet ottan adtam ki és elolvasta és e szavakat mondta ki többek hallatára: Gut ich gehe schlafen, möge die Brücke verbrennen wer da will. Erre a levelet kezemhez adta, azzal házamhoz lovagoltam, hol Sulcz őrnagy úr és Soborsányi

68

1 kapitánnyal volt, a levelet őrnagy úrnak által adtam, ki azonnal kantároztatott és azt modta, hogy: die Brücke wird nicht verbrennt blos abgetragen, - ich muß gegenwärtig sein. Azzal elment, és én nem is gyanítottam, hogy a híd leégettetik. Lefeküdtem és reggel győződtem meg az ellenkezőről. Eredeti sk. tisztázat: HL 1849/49 11/437. 580. Tokaj, 1849. február 2. Hochot János és Kröczer Ágoston nyilatkozata a tokaji híd felégetésével kapcsolatban a hadtest tábori hadbíróságának Alulírottak fölszóllíttatánk, hogy a tokaji híd fölégetéséről, mint jelenlévők, valami bizonyost, ha tudunk, tehát terjesszük elő, mely fölhívás következtében igaz lélekismerettel ezt adjuk elő: A hídfelégetés estvéjén, minthogy hamar köztudott lett annak leendő felégetése, többen odasiettünk a helyszínre, hol a tüzérek századosa s több tüzérek, a híd két végén leszaggatott deszkadarabokból tüzet rakván, melegedtek, s vacsoráltak. Később érkezett Radványi Gábor tanácsnok úr és egy ordonánc, ki levelet hozott a tüzér tisztnek, eltiltót a híd égetésétől. Ugyancsak ekkor jött egy rekognoscírozásból megérkezett fiatal huszárhadnagy,

6X

2 ki örömrivalgva kiáltotta, hogy ő mentette meg a hidat a felégetéstől, mivel most jő Mádról, s még az ellennek ott semmi nyoma. Mi megéljenezénk a tisztet. Erre a tüzértiszt, mivel már a híd szalmával is be volt hintve, legényeit aludni rendelé, s lovát nyergeltetni. Lova ott is állott felszerszámozva. - Ezek után mintegy 11 óra tájban meggyújtását rendelte a hídnak a tüzértiszt, egy más odaérkezett szűrös katonatiszt odaérkezése után, s így lőn a híd áldozat. Eredeti tisztázat Hochot János kézírásával: HL 1848/49 11/444. 581. Tiszaeszlár, 1849. február 2. Oroszhegyi Józsa gerillaszázados, a pesti szabadcsapat parancsnokának jelentése Kossuth Lajosnak alakulata tevékenységéről Kötelességemnek tartom következő jelentést tenni. Megfoghatatlan lelketlenséggel megy hadviselésünk. Január 22-kén a keresztúr-kisfaludi csatában győztünk, s a nyakra-főre futó ellenséget tüzes huszárainknak, s az elszánt lengyeleknek üldözni megtiltatott, holott ugyanazon ellenséget midőn Tállyán éjjel átvonult, maga a nép felkeléssel akarta megsemmisíteni, de az gyorsabban megszökött, hogy sem utolérhették volna. Akkor én csapatommal a kormánybiztos

68

3 utasítására Keresztúro

n át Úihelvne

k mentem népfelkelést rendezni; akkor egy éjjel magam fogattam el az ottani Kreis hauptmannt, Sárospatakon sikerrel szóltam a néphez, másnapra 500 ember volt jövendő, midőn dandárparancsnok által rögtön Bénvér

e. majd Keresztúrr

a idéztettünk, de sehol népünkkel nem találkozván, a nyakunkra törő ellenségtől éjjel Liszkáról Kenézlőr

e menekültünk. Január 31-én a rakamaz-tokai

i csatában csapatommal részt vettem, győztünk. És az ellenség éjjel szökött meg. Február 1-sején én alig 50 68

1 Csomortányi Lajos Lehel-huszárezredbeli százados. 68

2 Lehetséges, hogy a Radványi Gábor beszámolójában szereplő Csomortányi Lajos századosról van szó. 68

1 Szemere Bertalan. - 281 -