Az 1848–49-es I. magyar hadtest iratai II. A januári újjászervezés és az első sikerek - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 10. (Eger, 2004)

Az északi mozgó hadtest januári újjászületése és az első sikerek

ellentmond Klapka január 30-i jelentése, amelyben 2000 lőfegyvert kért, feltehetően a megbízhatatlan kovás és vadász puskák lecserélése érdekében.

4

0 Nagyobb gondot okozott a különböző lőszerek biztosítása. A Pestről Nagyváradra átköltöztetett lőszergyár csak részben és késve tudta kielégíteni az igényeket. A hadtestnél létező készlet felesleges utaztatása Tiszafüreden át csak növelte a gondokat. Nem valósult meg az az elképzelés sem, hogy Freisinger György tüzér főhadnagy irányításával Hajdúböszörményben külön üzemet létesítenek lőszerek gyártására, amely a hadtest igényeit elégítette volna ki. így Klapka és Szemere számára nem maradt más mint, hogy rendszeresen sürgették az OHB-t lőszerek küldésére. Különösen problémássá vált a lőszerek kérdése a január 22-23-i, illetve január 31 -i ütközetek után, amikor a készlet minimálisra apadt. A folyamatos utánszállítások következtében a Nyíregyházán felállított tartalék fióklőszertár parancsnoka február 1-én a készletek teljes kimerüléséről tett jelentést. A fogyás a legkritikusabb a tüzérségi lőszereknél volt. A puskákba való lőszerek fogyásához a katonák gyakori indokolatlan lövöldözése is hozzájárult.

4

1 Klapka, mint már utaltunk rá, ruházati igényeinek kielégítése érdekében kezdetben az OHB-hoz fordult. Debrecenből azonban csak korlátozott mértékig tudták kielégíteni az igényeket, legfontosabbak ezek közül a Dom Miguel zászlóalj köpenyei voltak. Klapkának a kormánybiztosok segítségével elsősorban a helyi erőforrásokat kellett igénybe vennie. A legnagyobb problémát a csizmák és bakancsok okozták, amelyek állapota több alakulatnál január közepére meglehetősen kritikussá vált. Emellett a ruházati kimutatást sok alakulat szintén megkésve küldte be a hadtestparancsnokságnak. A hadtest ruházati raktárát január második felében Polgáron helyezték el.

4

2 A hadtest másodszori újjászervezése során sem sikerült megnyugtatóan rendezni az élelmezés kérdését, ami hozzájárult a fegyelem meglazulásához és gyakran vezetett komolyabb kihágásokra is. Farkassányi Sámuel tábori élelmezési kormánybiztos továbbra is arra panaszkodott, hogy nem rendelkezik pontos információkkal a csapatok elhelyezkedéséről.

4

3 A közölt iratokból azonban kiderül, hogy a táborkar részéről rendszeresen kapott ilyen jellegű információkat.

4

4 Ezeket azonban túlságosan statikusan kezelte, nem vette figyelembe a hadtest új harcrendi felosztásából adódó folyamatos csapatmozgást. Probléma volt az is, hogy akkor is Miskolcról próbálta ellátni a csapatokat, amikor azok súlypontja Szerencs és Tokaj felé tolódott el. Saját székhelyét is csak Szemere és Klapka január 16-i felszólítására tette a hadtest főhadiszállására.

4

5 A hadtest Tokaj biztosítását célzó elhelyezkedése maga után vonta, hogy az élelmezés biztosítását is egyre nagyobb mértékben Szabolcs vármegyéből és a Hajdú kerületből kellett biztosítani. Klapka január 14-i OHBnak írt jelentésében élelmiszerraktárak felállítását szorgalmazta az érintett térségben.

4

6 Szabolcs vármegye részéről Bónis Sámuel kormánybiztos és Földvári Pál polgári biztos törekedtek biztosítani a megnövekedett élelmezési igényeket. Természetesen továbbra is fontos maradt a helyszínről, vagyis a Zemplén vármegyéből történő élelmezés is. Ebben Boronkay Albert megyei kormánybiztos segédkezett Farkassányinak. Azonban többször előfordult, hogy az összegyűjtött készletek az ellenség kezére kerültek. Abban viszont Farkassányi nem marasztalható el, hogy az élelmezés rendjét a korábbiaknál szervezettebb alapokra akarta helyezni. Január 15-én Klapkának írt levelében azt kérte, hogy az alakulatok csak a parancsnokok által aláírt nyugtatvány ellenében vehessenek fel élelmiszert. A csapatok elhelyezkedéséhez igazodva hét élelmezést kezelő segédbiztost is kinevezett, akiknek a helyszínen kellett biztosítaniuk az élelmezés zavartalanságát.

4

7 Klapka a levél vétele után intézkedett is a kérdésben. Az élelmezés azonban ennek ellenére sem javult, különösen kritikussá 4

0 Lásd a 225., 256., 264., 265., 288., 290., 303., 306., 307. és 486. sz. iratokat. 4

1 Lásd a 178., 219., 266., 290., 347., 348., 349., 374. és 389. sz. iratokat. 4

2 Lásd a 159., 170., 219., 365. és 402. sz. iratokat. 4

3 Lásd a 66., 178. és 355. sz. iratokat. 4

4 Lásd a 65., 135., 191., 356 és 430. sz. iratokat. 4

5 Lásd a 191 és a 220. sz. iratokat. 4

6 Lásd a 132. sz. iratot. 4

7 Lásd a 178. sz. iratot. -9-