Az 1848–49-es I. magyar hadtest iratai. Megalakulástól az 1849. január 4-i kassai vereségig - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 9. (Eger, 2002)

Az északi mozgó hadtest létrejötte és tevékenysége az 1849. január 4-i kassai vereségig

A december 28-i szikszói ütközet December második felében jelentősen megváltozott az ország katonai helyzete. A Duna mentén bekövetkezett a Windisch-Grätz tábornagy vezette cs. kir. főerők támadása. Ebben a helyzetben az OHB minél előbb sikert akart elérni Schlik ellen, hogy a Felvidékről erőket lehessen vezényelni a főhadszíntérre. Ezért sürgették a Schlik elleni támadást. Másrészt még az október 7-i ozorai sikerből kiindulva bizakodóak is voltak. Nemcsak Schlik visszaverésére és Kassa visszafoglalására számítottak, hanem lehetségesnek tartották az ellenséges csapatok bekerítését és fegyverletételre kényszerítését. Kossuth várakozásában osztozott Szemere Bertalan főkormánybiztos, illetve a térségben tevékenykedő más kormánybiztosok is. Mészáros Lázár hadügyminiszter sem volt mentes az optimizmustól. December 22-i jelentésében többek közt azután is érdeklődött Kossuthnál, hogy a győzelem után merre rendelje csapatait, s mit tegyen a foglyokkal.

4

0 2. sz ábra Lásd 62., 71., 80. sz. dokumentumok. 28-