Az 1848–49-es I. magyar hadtest iratai. Megalakulástól az 1849. január 4-i kassai vereségig - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 9. (Eger, 2002)

Az északi mozgó hadtest létrejötte és tevékenysége az 1849. január 4-i kassai vereségig

teljhatalmú főkormánybiztosává, míg Mészáros Lázár hadügyminisztert az újjászervezendő hadtest parancsnokává nevezték ki. (Pulszky Mészáros kérésére a hadtesten belül dandárparancsnoki megbízatást kapott, s egyben előléptették ezredessé.) Szemere az általa megfogalmazott főkormánybiztosi megbízólevélben következőképpen fogalmazta meg küldetésük célját: „Miután a Kassa melletti veszteség a hazát méltán nagy aggodalomba ejtette, s az ország épsége megkívánja, hogy Schlik a maga seregével előnyomulásáhan ne csak gátoltassák, hanem kiverettessék, sőt megsemmisíttessék, minden véderöt össze kell vonni, minden lehető eszközét a győzelemnek előteremteni.

" (Kiemelés az iratban.) Szemere december 15-én, Mészáros pedig december 18-án érkezett Miskolcra.

2

1 A Szemere által felvázolt célok megvalósíthatósága nagyban függött Schlik további tevékenységétől. Schlik a magyarok szerencséjére a rendelkezésére álló erőket elégtelennek vélte nemcsak a Pest, hanem a Miskolc felé történő előrenyomulásra is. Még Bártfa elfoglalása után, december 8-án csapatainak jelentős megerősítését kérte Windisch-Grätz tábornagytól, hogy képes legyen további támadó hadműveletekre."

2 A remélt erősítések megérkezéséig Kassáról kiindulva a környéket hódoltatta. Ez lehetőséget teremtett arra, hogy a magyarok vele szemben újjászervezzék erejüket. A magyar politikai és katonai vezetés számára a budaméri vereség nyilvánvalóvá tette, hogy Schlik csapataival szemben csak egy nagy létszámú, rendes katonai alakulatokból álló, jól felszerelt haderővel lehet eredményeket elérni. Ehhez szükséges volt új alakulatoknak a hadtesthez való vezénylésére. Szemere december 17-i jelentése szerint akkor Miskolcon 800 honvéd, 400 lengyel légionista, 80 huszár és 25 ágyú állomásozott. (A számok csak hozzávetőlegesek, mivel a 20. és a 42. honvédzászlóaljak együttes létszáma meghaladta a 800 főt, a lengyeleké viszont nem érte el a megadott létszámot.) Az első erősítéseket a még december 9-én odavezényelt alakulatok jelentették, pl. a 26. honvédzászlóalj december 16-án érkezett meg, igaz vele már december 14-től számoltak. A Szemere jelentésében szereplő 80 huszárt a 6. (Württemberg-) huszárezred Mezőkövesdről bevonuló tartalékszázada képezte. Ezt az alakulatot Irányi és Pulszky a saját hatáskörében csatlakoztatta a Miskolcon gyülekező erőkhöz. A 8. (Coburg-) huszárezred Kecskemétről oda irányított százada december 20-án érkezett meg.

2

3 Az OHB december 13-án és 14-én újabb alakulatokat rendelt a miskolci táborba. Ezek főleg környéken szerveződő honvédzászlóaljak, illetve huszárszázadok voltak. így a miskolci táborba rendelték a Nyíregyházán szerveződő 43. és a Hajdú kerületben alakuló 52. (Bocskai) honvédzászlóaljat (utóbbi 6 helyett még csak 4 századból állt), a 13. (Hunyadi-) és a 14. (Lehel-) huszárezred 1, illetve 2, valamint a 3. (Ferdinánd-) huszárezred fél századát. Távolabbról is rendeltek ide csapatokat, a 17. honvédzászlóaljat Komáromból, a Wysocki-féle lengyel légió 1 századát Pestről. A miskolci táborba szánták a Zomborban alakult 34. honvédzászlóaljat, s Eszékből az ott állomásozó 16. (Zanini-) gyalogezred olasz legénységű 8 századát. A 34. honvédzászlóalj azonban csak 1849 januárjában, a Zaniniak pedig csak februárban kerültek a hadtest kötelékébe. Egerből Mészáros Lázár magához vonta a 34. (Porosz herceg-) gyalogezred raktárát őrző katonákból és az egri hadfogadó keretéből alakult kombinált századot is.

2

4 További erősítést jelentettek a környező vármegyékből mozgósított nemzetőrök is. Szabolcsból közel 3000 gyalogos, Hevesből több mint 1200 fős lovas nemzetőr érkezett a táborba. Utóbbiak viszonylag későn, december 28-án érkeztek meg. E két nagyobb egységen kívül más kisebb rendes, illetve önkéntes nemzetőri csapatok is érkeztek, így l-l század gyalogos nemzetőr a Nagykunságból, Mezőtúrból, Egerből és Heves megyéből, illetve egy ettől is kisebb önkéntes egység Abaújból. Borsodban, Zemplénben és Szepesben is alakultak önkéntes nemzetőr zászlóaljak, amelyeknek szerepet szántak a hadműveletekben. A Heves megyei önkéntes nemzetőrzászlóalj 4. százada a december 10-én kiadott parancs értelmében érkezett a táborba. A ténylegesen mozgóvá tett gyalogos nemzetőri alakulatokon kívül még jelentős létszámban álltak 2

1 Lásd 62. sz. dokumentum. 2

2 Lásd 26. sz. dokumentum. 2

3 Lásd 90. sz. dokumentum. 2

4 Lásd 64., 65., 66., 71., 72., 73., 88. sz. dokumentumok. -24-