Bél Mátyás: Heves megye ismertetése 1730–1735 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 8. (Eger, 2001)
KÜLÖNÖS RÉSZ - I. szakasz A járásokról - I. rész Heves vármegye felosztásáról - Eger
külön az adót, a város részei egyébként a közrendet és az igazságszolgáltatást illetően a saját vármegyéjükhöz tartozzanak, mégis, amint említettük, Heves vármegye elöljárósága szokta előírni mindkét résznek a törvényt és a rendet. [Noha Egert két részre osztja az azonos nevű folyó, és a folyón túli részt a várral együtt Borsod megyéhez számítják, mégis, mivel az a rész az innensővel együtt Heves vármegye elöljáróságának, azaz a püspöknek nemcsak hogy alá van rendelve, hanem székhelyéül is használja, a hely urának jóváhagyása van a borsodiaktól, hogy bírói hatalmánál fogva a folyón túli rész is - a borsodiakat illető jogok sérelme nélkül - a hevesi törvényeknek legyen alávetve, ami az adót és a pallosjogot illeti. A császár pedig a vitatkozóknak, hogy vajon melyik városrész melyik megyének tartozik az adóval, úgy döntött, hogy a királyi adó tekintetében a város maradjon elkülönítve, külön járulék kitűzésével, máskülönben egyes részei rend és jog dolgában ahhoz a vármegyéhez tartozván, amelyik felé néznek, de ahogy már mondtuk, a borsodiak nem ellenezték, hogy mindkét rész adójának behajtását és jogszolgáltatását egyedül csak Heves vármegye elöljárósága végezze. Tehát maga a város külön áll, de Heves vármegye ítélete alatt. Mikor pedig a tarnai járás került sorra, annak kezdetére Egert választottuk beilleszteni.] 6 0 Miután ezek a dolgok így elrendeződtek - bár Egert általában a tarnai járáshoz sorolják a rend kedvéért -, mi mégis inkább külön akarjuk előadni, s a várat és a várost a Heves vármegyéről szóló értekezésben megvizsgálni, nem azért, mert a borsodiaktól el akarjuk vitatni az őket illető részt, hanem mert kevésbé illendő széttagoltan leírni a várost, amely egy várost 6 1 is képez, egy urat is tisztel, és bár a fellegvár külön jog és uraság alá tartozik, de egy és ugyanaz a neve is, a határa is, egyszersmind sokkal jobban összetartoznak, legyen tehát: Eger városáról Eger püspöki városka, Szent István alapította és IV. Béla nagyobb adományokkal gyarapította. Hajdan az „Egri Város és Völgy" nevet viselte, amint Rudolf császár 1587. december 22-én kiadott határozatából látható: „Mi tehát Egri Városunk és Völgyünk polgárainak és lakosainak egyeteme részéről stb." Ugyanis délről északra elnyúló völgyben fekszik, úgy, hogy valaha nem (csak) a városkából és a fellegvárból állt, ahogy ma látszik, hanem ezeken kívül a városka alatt és fölött, végig az egész völgyön külvárosok helyezkedtek el, lefelé tudniillik egészen Tályáig vagy Makiárig, fölfelé pedig egészen a legközelebbi faluig, amit Felnémetnek hívnak. Ott (Egerben) lakott a püspök, úgy hogy még templom és szerzetesrend is volt bőségesen. Vannak, akik három prépostságról beszélnek, egyik a 6 0 Az EFK másolati kézirat másik jelentős szerkezeti eltérése az OSZK-változattól. Mivel mi a két kézirat minden ponton való összehasonlíthatóságára törekedtünk, mindaz, ami Egerről olvasható egyáltalán a befejezetlenül maradt EFK-másolatban - egy bőséges leírás az egri várról -, azt nem hagytuk a tarnai járásnál, hanem ide előre csatoltuk. 6 1 A területi értelemben felfogott város (latinul: urbs) és a jogi városfogalom (latinul: civitas) között magyar kifejezéssel nem tudunk különbséget tenni. 97
