Bél Mátyás: Heves megye ismertetése 1730–1735 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 8. (Eger, 2001)
KÜLÖNÖS RÉSZ - I. szakasz A járásokról - I. rész Heves vármegye felosztásáról - Eger
KÜLÖNÖS RÉSZ I. szakasz A járásokról I. rész Heves vármegye felosztásáról 1. §• [A vármegye felosztása négy járásra] A teljes vármegyénk négy részre oszlik, amelyeket járásoknak nevezünk. Északról van az első, a mátrai járás, ehhez kapcsolódik délről és nyugatról a másik, a gyöngyösi, ettől keletre fekszik a harmadik, a tarnai, és ettől a résztől délre terül el a negyedik, a tiszai. Ezek természetes úton így rendeződnek el egymás közt, de a megyei elöljáróság nem a természetes sorrendben, hanem a jelentőségük különbsége szerint tartja számon őket, úgy, hogy első helyen van a tiszai, ezt követi a gyöngyösi, ezután a tarnai következik, és végül ezt követi a mátrai. Ezt a sorrendet meghagyva az elöljáróságnak, mi a természetes fekvést értékelve, elsőnek tesszük a tiszait, mivel keleten és délen egészen az első, jóllehet utoljára csatolták a vármegyéhez, ezután bemutatjuk a tárnáit, aztán a gyöngyösit és végül utoljára a mátrait, mivel igy csatlakoznak egymáshoz, keletről délre, innen nyugatra és északra fordulva. 5 8 2. §. (Eger közigazgatási helyzete) Miután a vármegyét így felosztották, mindeddig sokat vitatkoztak arról, hogy Egert vajon melyik vármegyéhez sorolják, és melyik járásba tegyék. A borsodiak maguknak akarták követelni, ha nem is az egészet, legalább egy részét, amely a folyón túlra esik, s a várra és az alatt a városnak több mint harmadára terjed ki. Ugyanis a határt hozták föl érvnek, ami az Eger folyó, és kettészeli (a várost). Ezt ugyan a hevesiek sem tagadhatták, és ez ideig átengedték a borsodiaknak, de mivel az a rész a folyón innenivel együtt Heves vármegye elöljáróságának, azaz a püspöknek nemcsak alá van rendelve, hanem - mivel tekintélyt is szerez az ő székhelye révén - megadatott a hely urának, hogy a folyón túli rész ugyanazon bíró alatt maradjon, noha borsodi földön van, ám a folyón innenivel együtt, amelyik hevesi, (ugyanazon) pallosjognak és igazságszolgáltatásnak legyen alávetve. Miután a város helyzete így elrendeződött, azt kellett megvizsgálni, hogy mégis melyik vármegyéhez fizesse a királyi adót, amivel tartozik, vajon ehhez-e, vagy úgy döntötte el, hogy a királyi adó tekintetében a város maradjon különálló, és fizesse 5 8 Az utolsó mondat nem szerepel az EFK-kéziratban, hiszen az a tiszai-gyöngyösi-tarnaimátrai járási sorrendet részesítette előnyben. 95
