Bél Mátyás: Heves megye ismertetése 1730–1735 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 8. (Eger, 2001)
ÁLTALÁNOS RÉSZ - I. szakasz Természetrajz - A vármegye fekvéséről, természeti adottságairól
ahogy mondják, hogy túl a Tiszán, egyenesen átellenben a sánccal, amit Cserszárkának mondanak, közvetlenül előtűnik egy másik csatorna és bizonytalan véggel elenyészik. Nem tartjuk szükségesnek kinyomozni a dolgot, de annyit összegzünk abból a részből, amit saját szemünkkel láttunk: hadi sánc volt, valóban nagyon hasonló a régi szokás szerint a hegyvidéken élő népek támadásának visszaverésére (épített sáncokhoz). 3 0 Azonban térjünk át a forrásokra és a megye egyéb vízfakadásaira.] 8. §. [Források, gyógyvizek] De térjünk vissza a vizekhez, amikben bővelkedik a vármegye. Ezeken a folyamokon és folyókon kívül van több más is, amelyek gyakori és bővizű, egészséges vízfakadásokból és forrásokból törnek fel, s vagy öntözik a vidéket, vagy gyógyítják is. Lehetetlen felsorolnom az édes vizű és ivásra jóízű forrásokat, hiszen minden hegyvidék bővelkedik bennük, ám a síkságok nélkülözik. De ezeken kívül vannak savanyúvíz- és gyógyforrások is. [Recsk] A recski forrás vegyes salétromos-kénes savanyúvizet ont, mégpedig úgy, hogy ez utóbbi [a kén] van túlsúlyban. Ezért ivásra sokaknak kellemetlen, akiket visszatart a kén undorító szaga. Nem bizonyosodtunk meg arról, vajon megkönnyíti-e a gyomrot. Viszont az biztos, hogy nagy hazafiak siettek ide betegség miatt, akiknek javasemberek ajánlották a vizet, sőt az ivás mellett a savanyúvíz porait is fogyasztani kell a megkönnyebbülés érdekében. Egyébként azt mondják, Rákóczi Ferenc, mikor itt járt, eredményesen használta. [Párád] Kissé kellemesebb a másik, a parádi (víz), ami az előzőtől fél mérföldre fakad szintén a Mátra határában. Ebben kevés vagy semmi kén nincsen, viszont több a salétrom; és ugyan nem vizsgálták meg a hatását, hacsak nem azzal, hogy mindennapos ivásra használják. Ugyanazon a helyen, de Párádtól kissé távolabb van a timsós víz forrása. A lakosság „timsóvíz"-nek, „sósvíz"-nek mondja, mert ivásakor a szájpadlást szinte összehúzza, miközben érezhető a sótartalom, de az egri orvosdoktor, tudós férfiú, aki a vizet lepárolta, elmondta, hogy semmi nem maradt belőle az edényben, csak timsórészecskék. Ez a víz sokaknak használ, akik béna testrészeiket mossák vele. 3 0 A Csörsz-(Traian/Ördög)árok keletkezését illetően a mai kutatások szereint két nézet van. Az egyik Diocletianus (284-305), a másik Constantianus (322-332) uralkodásának idejére helyezi az építés dátumát. Az álláspontok azonban megegyeznek abban, hogy a szarmata szállásterület határa volt a IV. században. Különböző szakaszai és nyomvonalai vannak. Kiinduló pontjától, a Dunakanyartól hosszan Ny-K-i irányú, és Debrecentől É-D-i irányúvá válik. Valószínűleg római hadmérnökök irányításával készült: árokból - ahová pl. a Tarna patak vizét is levezették - és a mögé emelt sáncból áll. A Heves megyei területeken több árokszakasz ma is fellelhető, de legjobban a Dormánd és Füzesabony közötti részen figyelhető meg. 57
