Bél Mátyás: Heves megye ismertetése 1730–1735 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 8. (Eger, 2001)

ÁLTALÁNOS RÉSZ - I. szakasz Természetrajz - A vármegye fekvéséről, természeti adottságairól

Ape települések mellett Hatvanig, innen pedig keletre fordul a folyómeder és Fényszarut, a jászok faluját, azután Hevesmonostort, majd ismét a jászsági Jászberényt öntözi, és mikor e mezőváros alatt beleömlik a Tarna patak, elhalad Mihálytelke jász falu felé. Azon túl ismét hevesi község, Alattyán van a partján, majd a másik parton a Pest megyei Jánoshida [A Mátra hátában ered - kutat a Zagyva eredete után, mikor azt mondja, mocsaras helyeken ered a Duna és a Mátra hegység közt, a kunok között elárasztja a földet, ugyanis úgy veszi kezdetét, hogy mintegy tavak sorából áll, amelyben talán az elöntött medret veszi észre Hatvan körül. Ugyanis más tavak nincsenek, csak amiket a kiáradó Zagyva folyó hoz létre Hatvan és Fényszaru közt, ahol nem a kunok vannak, hanem a jászok. Vö. Istvánffy XXX. könyv 424. lap, legújabb kiadás.

1

6 A geográfus olvashatatlan neve talán Ortelius

1

7 - Újfalu település fölött egy kis forrásból, ezért valameddig vékonyan és szűkösen csordogál, de aztán más csermelyektől megnövekedve erőteljesebben folyik és keveset tovahalad Mindszent, Szuha, Dorogháza és Bátony falvak alatt, és susog a mederben. Kettéosztja ott a völgyet, amit mindkét irányból váltakozva patakok öntöznek. Az első olyan helyen, ahol bemegy a faluba, Tart mossa, és bebarangolja Nógrád vármegyét, és mivel az eredetétől idáig nyugat felé folyt, immár keletre fordulva Pásztó mezővárost öntözi, azután Szentjakab falut, majd Szurdokpüspökit, aztán pedig Apcot és végül Hatvant, s mindezeket mint a vármegye határ menti helységeit és mezővárosait medrével elzárja és elválasztja részben Nógrád, részben Pest megyétől. A túlparton van a Fényszaru nevű jász falu, amit hasonlóképpen elválaszt Monostor hevesi falutól, amelyhez siet, azután szorosan Jászberény mellett folyik el, és amint kissé távolabb jut, összekapcsolódik a Tarna folyóval. Innen Mihálytelekre lép be, és ott egy szép berek árnyékában ismét hevesi faluhoz, Alattyánhoz ér, és ahogy ezt balról elérte, jobbról már Jánoshida pesti falut öleli körül], ott megnöveli a Tápió patak, és ezután megint a jászsági Szentgyörgy, lejjebb pedig Rékas Pest vármegyei község terül el a másik parton, aztán pedig Szolnok hevesi mezőváros, és (a Zagyva) ott ömlik a Tiszába. A folyó nem nagy, de életteli. Ahogy az erdők közt lezúdul, csillogó, hideg, egészséges vizet szállít, de amikor kiér a mezőkre, zavarosabbá, iszaposabbá és homokossá válik a bemosódott talajtól. Feisgarn (= Fényszaru) alatt csatlakozik hozzá a pesti oldalról érkező Galga folyó. így már szélesebben folyik a lejjebb fekvő síkság felé és hemzseg a sok csukától, keszegtől, angolnától és menyhaltól(?), de gyakran nagy károkat okoz, amikor az esőtől megduzzad. Ugyanis ahogy kijön a hegyekből, megnövekszik a lefutó csapadékvíztől, kiárad a partra és elönti az egész területet, amelyen áthalad. A Tisza, maga is megáradva visszafelé nyomja (ti. a Zagyva vizét, mely) elönti és pusztítja a közel fekvő 1

6 Istvánffy Miklós (1538-1615) műve: Historiarum de rebus Ungaricis libri XXXIV. Ab. c. 1490 ad a. 1606. Coloniae Agrippinae, 1622. 1

7 Abraham Ortelius (1527-1598) - antwerpeni térképész, aki rendszeresen adott ki nyomtatott atlaszokat az akkor ismert világról általában Theatrum Orbis Terranum címmel. 43