Bél Mátyás: Heves megye ismertetése 1730–1735 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 8. (Eger, 2001)

KÜLÖNÖS RÉSZ - I. szakasz A járás fekvése és természete

III. rész Tarnai járás I. szakasz A járás fekvése és természete Nevét a Tárnáról kapta, ami keresztülfolyik rajta. Ugyanis amint az előbukkan a hegyekből [az erdőségekből] és először keletre, aztán délre fordul, úgy a járás is körülbelül öt mérföld hosszan és hol nagyobb, hol kisebb szélességben terjed ki. [...úgy a járás is, miután néhány rész kiterjeszkedik Eger felé, a többi a Tárnához fordulva, annak a medre szerint halad egészen a jászok földjéig mindkét parton, és itt a gyöngyösi járást érinti, ott a tiszaival kapcsolódik egybe]. A hegyek lábát kivéve, amelyeken keresztülfolyik, sehol nem árnyékolják erdők, hanem tiszta kopár síkságon fut le, csak a füzesek tarkítják itt-ott a folyók körül a vidéket. A járás ugyanis a Tárnán kívül magába foglalja a Bene- és a Szikszó-patakokat és az Eger-patak felső (szakaszát), egészen Ivánka faluig. A földterület kedvező, termékeny, gabonát és helyenként bort is bőven termő; csak néha áldozatul esik a (a felduzzadt) Zagyva (torkolatától) visszaszorított Tarna áradásainak, és sokkal népesebb falvak telepítik be, mint az előzőt (ti. a tiszai járást), [...de mégis a lakosság sokkal sűrűbben települt, mint akárhol másutt]. De emiatt a falvak határa kicsi, szűkölködnek, és szegénységgel küszködnek. (A gazda) az állattenyésztésbe amiből valami pénzt szerezhetne - nem mer belefogni a határ és a legelők hiánya miatt, hacsak nem bérel nagy pénzért pusztákat a Tisza környékén; a gabonának nincs ára, a lakosság mindenben bővelkedik, mindnyájan magyarok, katolikus vallásúak. De lássuk már a falvakat, milyen részekből állnak. 187