Bél Mátyás: Heves megye ismertetése 1730–1735 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 8. (Eger, 2001)
KÜLÖNÖS RÉSZ - I. szakasz A járásokról - I. rész Heves vármegye felosztásáról - Eger
haszon élénkítőleg hatott volna. Mert ami ezeken a részeken más városok vásárait nevezetessé teszi, az a marhák odahajtására alkalmas síkság, ami itt a hegyek közt nem található. Hetivásárok nincsenek szokásban, de minden nap összesereglenek a környékről azok, akik (tűzi)fát és élelmiszereket hoznak, jóllehet kisebb mennyiségben, mint amennyi mindenkinek elég lenne. Egyik a másik elől kapkodja el, amit hoznak, hogy megvegye, jóllehet a méltányosnál magasabb áron. Tehát a polgárok szegényes életet élnek, de mivel semmit nem tudnak pénzre váltani, felélik, amit a szőlőből és a földből begyűjtöttek. Öltözetük magyaros, (kivéve) a kevés németet, akik magukkal hozták a viseletet. Ez a nőkre és a férfiakra egyformán értendő. Hiszen a népszokás szerint egyes nők magyarosan járnak, mások német öltözetben. Szép külsejű nőket láthatsz ott, (akik) azonban mégsem erkölcstelenek. Mert semmit nem tartanak nagyobb bűnnek, mint bemocskolódni a tiltott szerelemtől. Viszont a németek nem szégyellik folytatni itt is a magukkal hozott kicsapongó életmódot. Náluk vegyes házasságok vannak, míg a magyarok hasonlóképpen őrzik a maguk szokását: igen fiatal leánykát visznek a házhoz. Továbbá barátságosak és igazságosak, idegenekkel szemben nagyon emberségesek. Nem hallgathatom el itt, milyen hálás szívvel gondolok (arra), mennyire emberségesen és mennyire szívélyesen fogadtak engem, a más vallású (embert), nemcsak a szolgák, hanem minden polgár. A halottakat külön temetik el, mert külön temető van a magyaroknak és szintén külön a németeknek, amely a Makiári kapu előtt emelkedő dombon látszik. Ennyi! Az egri vár A vár keletről érintkezik a várossal. Hiszen amint bemutattuk, a város északról délre húzódik a völgyben, a vár pedig a keleti oldalán, egy magaslaton fekszik és egészen fölé emelkedik, mint a bástyák a falak fölé. Egy kiugró szikla van arról az oldalról, ami letekint a városra és ahhoz a kőszirthez csatlakozik, amihez, (mint) mondtuk, egészen közel megy a város; a másik oldalról hegy van, amitől csak egy mélyebb árok választja el, de ahogy távolodik az ároktól, arról az oldalról egyre meredekebb, és így annyira a vár fölé magasodik, hogy lefelé tekint rá. Egykor ezen a meredélyen helyezkedett el a vár másik része. Azelőtt ugyanis sokkal nagyobb területet kerített be, mint most, de nem egyszerre és ugyanakkor, hanem egymást követő időszakok alatt gyarapodott, amint a háborúk változásai kívánták. Mikor rakták le az alapját, és vajon a városkával egyszerre kezdték-e építeni, nem lehet tudni. Amennyire fekvéséből és építéséből megállapíthatod, azt hiszed, azokban az időkben kezdték, amikor ököllel és dárdákkal csatároztak, nem puskaporral és ágyúkkal. Nagyon valószinű, hogy mint a többit, ezt is avégre építették, hogy mikor felkelések törtek ki és háborúk a tatárok és mások ellen, a környékről menekülő lakosságot ingóságaival együtt befogadja, vagy legalább az első támadásokat és rohamokat visszaverje és megvédje ezt a vidéket. Hajdan a püspöknek is otthont adott 10 7, és négy templom ékesítette. Kettő épült azon a részen, amely nyugatra 10 7 A gótikus püspöki palota ma is áll a vár területén. 143
