Bél Mátyás: Heves megye ismertetése 1730–1735 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 8. (Eger, 2001)
KÜLÖNÖS RÉSZ - I. szakasz A járásokról - I. rész Heves vármegye felosztásáról - Eger
egyenletes hozamú és friss vizű kút, ahová szinte az egész város közösen jár innivalóért, s csakugyan láttuk, hogy a lakosok igen sokan gyűlnek össze a szivattyúnál, versengve merítik a vizet és viszik szerte a városba. Nem írjuk le a szegények menhelyét, amiből hármat kívánt építeni a püspök a szegények számára, sem a malmokat, amelyek közül egyiket a város fölött, a másikat a városban, a harmadikat a város alatt, a melegvizek kifolyásánál, a Makiári kapu előtt, az Eger-patak folyására épített. Noha ezeket a maga javára is használja, nem mellékesek a közhaszon számára sem. Rendkívüli az, és úgy látszik, a városnak nemcsak általában díszére, hanem kielégülésére is szolgál, ami a püspöki palotában megmutatkozik. Nagyszerű épület és méltó e főpap lakhelyéül. A város fölé magasló és lejtős helyen áll ahhoz a részhez képest, ahol a (Szent) Mihály templomot és a szemináriumot leírtuk. Ezek között emelkedik, de közelebb van a templomhoz, noha mindkettőtől kissé előbbre nyúlik a piac felé. Négyszög alakú, a homlokzat magassága két szintig emelkedik, úgy, hogy alul helyezték el a lakószobák sorát, az élelemtároló, a melegítő és hűtőkamrákat, följebb (az emeleten) a vendégszobákat és középen a tanácstermet ízléses előcsarnokkal a szabad ég alatt, s fölötte ezt láthatod: püspöksüveggel fedett Erdődy-címer ügyes kézzel megfestve, afölött pálmaág rajza a jelmondattal: „Nem mulandó, amit kívánok". A címer jobb (sic!) oldaláról nyitott gránátalma int erre: „Feladatait senki nem végzi be". Jobbról egyszarvú a szarvát a földhöz szögezi: „Nem magának, hanem másoknak". Ezek (a jelképek) alatt olvasható ez: „Gróf Erdődy Antal Gábor egri püspök építette az Úr 1718. esztendejében". 9 8 Az előcsarnoktól jobbra van a püspök magánlakosztálya, és mihelyt ez (az épületszárny) déli irányba fordul, egymagasságú lesz a talajjal, úgy, hogy ami a homlokzat felől földszintnek látszik, az erről az oldalról már mintha a földbe lenne építve; viszont a következő szárnytól megint az első szintre emelkedik. A másik (emeleti) szinten, ami szemből a lakószobák harmadik sorának látszik, a hátulsó homlokzattól a második lenne, és ezek már a tető alatt vannak; (padlásszobák, melyek) hálószobák a vendégek, főleg az udvarbeliek részére. így az egész épület a homlokzat felől és az északi oldalról három rend magas, a déli oldalról pedig csak két rend magasra emelkedik, és ezen a részen köves vagy sziklás talajon áll, ezért egzotikus fák, olasz és effajta dísznövények számára alkalmas, ami ízlésesen tárul a keleti szögletben lévő lakosztályából kilépő püspök elé, és szép környezetet nyújt esti sétára a szabadban, vagy alkalmas helyet az időtöltésre. A kúria épületét fal veszi körül, és rajta rácshoz hasonló mozaikkő díszítés, amin húsz szobor áll a maga rendjében. Az épület tehát ilyen díszes, a keleti homlokzaton s a déli oldalon csatlakozó kerttel és a templommal, ami nincs messzebb száz lépés távolságnál, kellemes látványt nyújt a városról. De míg a kúria a keleti homlokzat felől és a déli meg az északi oldalai felől ilyen díszes, hátul (pedig) semmi nem épült, de ahogy az épületen belüli négyszögletű tér három oldalról zárt, úgy a negyedik oldal felől nyitott, és innen legott bejáró nyílik vagy az egzotikus fákhoz a palota déli oldala felé, 9 8 1715-ben kezdődtek meg a palota építésének munkálatai és elhúzódtak egészen 1732-ig. 133
