Bél Mátyás: Heves megye ismertetése 1730–1735 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 8. (Eger, 2001)
KÜLÖNÖS RÉSZ - I. szakasz A járásokról - I. rész Heves vármegye felosztásáról - Eger
kertet, és mivel a városfalaktól százötven lépésnyire állnak, nem csekély természeti szépséget nyújtanak. 8 5 Ugyanezen a pusztán van az a két fiirdő is, amit hajdan a törökök nagyszerűen kiépítettek, kör alakú, mozaikkővel kerített medencékkel és nagyszerű kerek boltozatokkal, de a régiség miatt már megkoptak. Vízzel azonban jól ellátottak, (mivel) bővizű források bugyognak. Minthogy salétromból sokat, kénből keveset tartalmaznak, sokak számára egészségesek, és sokan látogatják; de mivel inkább hidegebb, mint melegebb, a püspök nem becsüli annyira, hogy a lepusztult medencét (újra) felépítse és ékesebben díszítse. 8 6 Mindkét fürdő a város Makiári kapuja előtt van kelet felől, és bár az egyik közelebb van a városhoz, a másik körülbelül kétszáz lépésre távolabb, s mivel (az utóbbi) már boltozatlan, sok ember jár oda és a szabadban fürdik, egyébként (ez a fürdő) a másik völgyben nyugatra szomszédos a kisebb, négyszögletes és a fürdőzők számára alkalmasabb medencével, de mindegyik hideg, esetleg meleg időben langyosodik, ám olykor-olykor üstökben szokták melegíteni, ha valaki meleg (víz)ben akar fürödni. Mindkét fürdő az Eger-patak mellett van, ezért úgy vélem, a forrásaikat a patak közeli hullámai hűtik le. Egyébként az alsó (fürdőből) kijövő vízhez a püspök malmot telepített, és mivel ez nem fagy be, (a malom) sohasem áll, bármilyen zord hideg is van. Ugyanott van két másik malom is, egyik gabonás, másik puskaporos, mindkettőt ez a patak hajtja, de a fürdő vizéből nem sokat kapnak, ezért inkább leállnak a téli időszakban. Nyugatra fordulva ugyancsak kezdődik egy másik, Szalók nevezetű (puszta). Jóllehet meglehetős emelkedése van a városhoz képest, de nem nagyobb, mint ahová egy vagy két kertet avagy házacskát lehet építeni, az összes többi (terület) a szalnoki (= Egerszalók) 8 7 pusztához tartozik. Továbbá ez hasonlóképpen lejtős terület, és felső részén beültették szőlővel. E puszta és (Al)Magyar puszta között két másik puszta terül el, (melyek) észak felől szintén összeérnek a városfalakkal. Az egyik szomszédos puszta parasztokkal betelepített, ezt Felnémetnek hívják, a másik pedig Cegléd, ami szintén dombokra kapaszkodik, és azon vannak az egriek szőlői: ugyanis ehhez csatlakozik a Vécsei szőlőhegy, amely nemes terményéről ismert. Eger kis városa így csak pusztákkal körülvéve és minden határtól megfosztva egy öblös völgyben fekszik, és mindkét oldalán felfelé emelkedik. Ugyanis ahogyan a névadó patak belép északról, és ebből az irányból keresztülfolyik az egész völgyön dél felé, úgy egyrészt nyugatra, másrészt keletre a patak mindkét partján emelkedő kezdődik, és innen először szántóföldekre, aztán szőlődombokra halad (a tekintet), innen pedig először az azonos nevű várra - ami egy meredek 8 5 Erdődy igyekezett minél különlegesebb vadállománnyal benépesíteni a vadaskertet. A konyha-, illetve gyümölcsöskertet utódai, Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly fejlesztette, építette ki igazi díszkertté. 8 6 Az Arnaut pasa által építtetett fürdő 1696-ban jutott Fenessy György püspök birtokába. A helyreállítási munkákat csak 1742-ben kezdette el Erdődy Gábor püspök. 8 7 Bél Mátyás azért kerülhetett zavarba a megnevezésekkel, mert az előbb említett kicsiny puszta a városhoz tartozó Tekseszalók volt, s ugyanekkor még nem történt meg Egerszalók újranépesítése sem, csak 1738-ban. 125
