Bél Mátyás: Heves megye ismertetése 1730–1735 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 8. (Eger, 2001)

KÜLÖNÖS RÉSZ - I. szakasz A járásokról - I. rész Heves vármegye felosztásáról - Eger

Kassa szabad királyi városában 1695. január havának 4. napján. Fenessy György s. k. (P. H.) Faragó András Eger város bírája Török István polgár Bajai Zsigmond Csala György városi jegyző Miután így elrendezte a jogokat és Eger város engedelmességét, Fenessy ugyanez év következő hónapjában Egerbe sietett, és a szokásos szertartások közt, főpapi méltósággal övezve jelent meg nyája előtt. Eközben ismét elébe járultak az egriek, s ünnepélyes tiszteletadással és hódolattal a püspök lábaihoz borulva igen alázatosan kérték, hogy a minap Kassán a jogokról és szokásokról alkotott pontok tekintetében méltóztassék világosabb megfontolást tenni, és azokon valamit változtatni. A püspök szívélyesen összefogta a köpenyét, és mikor a pontok kihirdetése megtörtént, valamit valóban megváltoztatott: ezek előidézőjeként inkább Kurtz Ignácra, a királyi kincstár budai adminisztrátorára hivatkozott. A kihirdetés szövege ez: Mi Fenessy György, Isten és az apostoli szék kegyelméből egri püspök stb. emlékezetül adjuk jelen levelünk szövegével jelentve mindenkinek, akit illet, hogy miután a szent császári és királyi felségnek az elmúlt 1694. esztendő augusztus 4. napján (kelt) kegyes határozta erejénél fogva Eger városunknak Kassára hívott lakosaival a folyó 1695. esztendő január havának 4. napján egyezségre léptünk Eger városában (érvényes) püspöki jogaink és onnan nekünk járó jövedelmek és egyéb járandóságok tekintetében, s bevezetésünk és beiktatásunk miatt azután személyesen Egerbe jöttünk, az említett egri lakosok alázatos kérésére, valamint méltóságos Kurtz János Ignác úrnak, ő császári és királyi felsége kamarai tanácsosának és budai adminisztrátorának különös közbevetésére és közbenjárására az előbb említett egyezményt /:amelynek többi pontjai összességükben és egyenként érvényességükben és erejükben megmaradnak:/ a következő pontjait illetően az alább írt módon magyarázzuk: Éspedig az első pontban, ahol az áll, hogy Eger városa nekünk és utódainknak, az egri püspököknek, mint örökös földesurainak engedelmességet és alázatot tanúsítson, úgy határoztunk magyarázni, hogy a jövőben a személyes kiváltságokat épségben megtartva ez tekintélyt adjon az afféle nemességnek örvendő lakosoknak, mint ahogy épségben szokott lenni a nemes lakosok (személyes kiváltsága) más püspöki városokban, és törvényes lesz a költözködési szabadság úgy a nemesekre, mint a nem nemesekre nézve, ha előbb megfizetik a fizetendőket. Ami a másodikat (illeti), ahol az áll, hogy egy és ugyanaz legyen valamennyi lakos bírája és elöljárósága, ezt a város főbírájára kívánjuk érteni /:hiszen a város két vármegyében fekszik:/; mellé a lakosok szavazatai alapján választva két kisbírót állíthatnak a közfeladatok ellátására. 117