Bél Mátyás: Heves megye ismertetése 1730–1735 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 8. (Eger, 2001)
KÜLÖNÖS RÉSZ - I. szakasz A járásokról - I. rész Heves vármegye felosztásáról - Eger
székesegyházi, másik a Boldogságos Szűz Mária, harmadik a Szent Péter, lásd Pázmánynak a nagyszombati zsinati határozatokhoz írt függelékét, és vannak, akik leírják, hogy Egerben hajdan domonkosok, ágostonrendiek és pálosok 6 3 voltak, lásd Barkóczy 137. fólió 110. szám. A ferenceseket 6 4 még Szent Ferenc életében hozta be az egri püspök, olvasható ugyanannak a zsinatnak a függelékében. Ezt Barkóczy az 1225. esztendőhöz köti. A káptalanban akkoriban harminchat kanonok volt. Maga a város különféle kiváltságoknak örvend, amelyekkel különböző királyok halmozták el. Bár ezek elpusztultak, azonban fennmaradtak bizonyos töredékek Rudolf császár megerősítő levelében, amely így szól: „Mi, II. Rudolf, Isten kegyelméből választott római császár és Németország, Magyarország, Csehország, Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Ráma, Szerbia, Galícia, Lodoméria, Kunország és Bulgária királya, Ausztria főhercege, Burgundia, Brabant, Stájeroszág, Karintia, Krajna hercege, Morvaország őrgrófja, Luxemburg, Alsó- és Felső-Szilézia, Würtemberg és Theca hercege, Svábföld hercege, Habsburg, Tirol és Feretum, Tyburg és Görz grófja, Elzász tartomány grófja stb. Emlékezetül adjuk jelen levelünk soraival jelentve mindenkinek, akit illet, hogy híveinknek, Eger város és az Egri Völgy összes bölcs és körültekintő polgárainak egyeteme és lakosai részéről és személyében átadták és bemutatták nekünk a hajdani tisztelendő Verancsics Antalnak, az egri egyház választott püspökének pergamenen, saját pecsétje alatt kiváltságlevél formában készült levelét bizonyos jogaikról, régi törvényeikről és szokásaikról, amelyekkel mindig éltek, és jelenleg is élnek - (a levél) szövege alább arra (következik) -, és úgy könyörögtek felségünkhöz e polgárok részéről, hogy azt a levelet és a benne foglaltakat összességükben és egyenként érvényesnek, hitelesnek és elfogadottnak tartva a mi kiváltságlevelünkbe szóról szóra belefoglalva és beleírva jóváhagyni, megszilárdítani és az említett Eger város és Egri Völgy összes említett polgára és lakója, valamint ezek összes utóda és leszármazottja részére megújítva, örökös hatállyal kegyesen megerősíteni méltóztassunk; a levél szövege pedig ez: Mi, Verancsics Antal, Isten irgalmából az egri egyház püspöke, örökös hevesi főispán, Borsod vármegye tiszteletbeli kormányzója és a szentséges német-római császári s magyar és cseh királyi felség tanácsosa. Emlékezetül adjuk jelen (levelünk) szövegével jelentve mindenkinek, akit illet, hogy Eger városnak és az Egri Völgy bölcs és körültekintő polgárainak egyeteme részéről és képviseletében bemutatták a Krisztusban tisztelendő atya, Oláh Miklós úr, most esztergomi érsek, Magyarország prímása, született követ stb., akkor pedig ugyanennek az egri egyháznak a püspöke, elődünk levelét, amely saját függőpecsétje alatt pergamenen, kiváltság6 3 A domonkosok és pálosok biztosan nem rendelkeztek kolostorral a középkori Egerben. (Kovács Béla: Elpusztult középkori kolostorok Heves megyében. Egri Múzeum Évkönyve IV. Eger, 1966. 74-76. 6 4 Az egri ferencesek História Domusa szerint Pázmány és Szentiványi Márton azt írják történeti müveikben, hogy még a rendet alapító Assisi Szent Ferenc életében, 1218-ban megtelepedtek a ferencesek hazánkban, és első rendházuk Egerben volt. Ezt azonban okleveles adatokkal nem lehet bizonyítani. (Uo.) 99
