Bertha József: Eger piackörzete a XVIII. század első felében - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 7. (Eger, 2001)

Bevezető és előzetes értékelés - Búza

19 mozgástendenciának pusztán a piacbírói számadások alapján nem lehet magyarázatát adni; több tényező is szerepet játszhatott benne (pl. alacsonyabb élelmiszerárak, az egri kézműipar fejlődése, a hivatalba lépett Barkóczy Ferenc püspök valamilyen intézkedése). Az élelmiszer és állat behozatali területe teljes mértékben megegyezik a „búzás falvak" által körülhatárolt területtel, így számukra külön térképet nem lett volna értelme rajzolni. Búzát ugyanis, mindegy mi volt a fő profilja egy-egy falunak, mindegyikük szállított Egerbe. így a búza vizsgálatánál feltüntetett térkép egyértelműen használható az élelmiszer és az állatok behozatali körzetének vizsgálatához. * * * Az átfogó megközelítés után következzen néhány jelentős, a piacon nagyobb mennyiségben jelentkező áruféleség részletesebb ismertetése. Búza Az élelmiszerek, sőt az iparcikkek felhozatalát is figyelembe véve legjelentősebb árunak a búza tekinthető. Az egész időszakban 9996 szekérrel hoztak Eger piacára, amely az élelmiszerekkel jelentkező szekerek számának 59,2%-át teszi ki. 175 falu árulistáján szerepel. Behozatali térképe megmutatja az ellátó térség nagyságát, amely a megye akkori területére, a Jászságra és KeletBorsod megyére terjed ki. Az igen jelentős szállítók két körzetben helyezkednek el. Az egyik Kövesd, Abony, Szemere, Szihalom környéke, a másik pedig a Jászság, Heves mezőváros vidékével együtt. 22 falu hozott az évek összesítése alapján 100nál több szekér búzát a piacra. Ezeket a helységeket a mellékelt térképen telített kör jelöli. Másik fontos vizsgálati szempont a falvak megjelenésének gyakorisága. Azok a falvak, amelyek a 17 év során egyszer sem vagy esetleg 1-3 esetben hiányoztak, a következők voltak: Abony (225 szekér), Apáti (817 szekér), Átány (924 szekér), Besenyő (165 szekér), Heves (381 szekér), Jákóhalma (127 szekér), Kisér (1339 szekér), Kisköre (49 szekér), Kövesd (1060 szekér), Maklár (121 szekér), Novaj (59 szekér), Zaránk (80 szekér), Szemere (254 szekér), Szihalom (309 szekér). Ez a 14 falu hozta be a búza összes mennyiségének 58,1%-át. Azok a települések, amelyek 8-13 esetben jelentkeztek búzával a 17 év során, az összes behozatal 33,2%-át biztosították. Az ide tartozó 41 falu közül Alattyán (173 szekér), Árokszállás (321 szekér), Farmos (155 szekér), Kőtelek (180 szekér), Ladány (278 szekér), Szentistván (268 szekér), Tiszanána (284 szekér) behozatala jelentősebb a többinél. További 31 község 4-7 esetben jelentkezett búzával az egri piacon, az általuk felhozott 416 szekér a vizsgált időszak mennyiségének 4,1%-át szállította. Csupán 1-3 esetben jelent meg 89 falu, és innen csak 4,6%-át hozták az összes búzának.