1848-as nemzetőrök Heves és Külső-Szolnok vármegyében - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 6. (Eger, 1999)

Bevezetés

BEVEZETÉS XIII érkezett meg Szolnokra. Szeptember 21-én Görgei katonásan kemény levelet küld a vármegye közönségéhez, amelyben felháborodva írja: „Néhány helység a Megye kebeléből a rá kivetett önkénteseket egy ingbe gatyába küldte be hozzám..."

6

8 Közönyösséggel, gyávasággal vádolja a megyét, és nyomatékosan kéri felruházásukat: „Én meleg téli czélszerü, bár nem új, bár nem egyforma - ruházat nélkül a helységek önkénteseit el nem fogadhatom. És ez az, mit én Szolnok Város birájának mondtam, nem vettem át az önkénteseket, mert ruhátlanok voltak és nem azért mert nem Nemzetőrök..."

6

9 Heves vármegye közönsége 23-án válaszol a levélre

7

0, majd sértetten panaszolja be Görgeit a miniszterelnöknél, durvasággal, neveletlenséggel vádolván az őrnagyot: „oly kifejezésekkel illetni bátorkodott, mellyeket honvédi őrnagytól, de még egy régibb idomú fekete sárga sinoros seregbeli tizedestől is várni alig lehete... "

7

1 E levélváltások időszakában szólította föl a vármegye Eger város bíráját és tanácsát, hogy „a helybeli jelenleg üres laktanyák egyikében 50-60 ujjoncz alá hadszabályzat szerénti ágyról, szállásról, és ugyan azon laktanyához a helybeli nemzetőrök közül elegendő őrségrél gondoskodjék."

7

2 Miután a város ez ügyben már intézkedett, a rendelkezést tudomásul vette. A szolnoki táborba szállott Heves megyeii mozgó nemzetörök további sorsát Hermann Róbert tanulmányaiban követhetjük nyomon.

7

3 A fővárosban tartózkodó Görgei a szolnoki tábor helyettes parancsnokává, egyben az alakulófélben lévő hevesi önkéntes zászlóalj ideiglenes parancsnokává Timon Zsigmondot nevezte ki, s ekkor rendelte el az egyelőre három századból álló hevesi zászlóalj megalakítását is. Szeptember 27-én a Gyöngyösről érkezett 56 fő nemzetőrrel együtt már két, 150, illetve 110 főből álló század alakult meg. Szeptember 29én a 450 összlétszámú két századot Kossuth rendeletére Pestre indították. 30-án újabb 200 főből álló század indult a fővárosba, majd október 14-én Blaskovics János vezetésével a negyedik század 185 emberrel. A szeptember 29-én Pestre vezényelt 450 hevesi és sárosi önkéntest az éj folyamán más csapatokkal együtt Száz János őrnagy vezetésével Ercsibe rendelték. A zászlóalj később csatlakozott a Jellacicot üldöző sereghez. Valószínűleg ide került a többi hevesi önkéntes is. 1848 novemberében e zászlóalj egy része távozási engedélyt kért. A megmaradt 640 embert beolvasztották a dunántúli önkéntes mozgó nemzetőrség 2. (2. pesti) zászlóaljába. Ez az alakulat a 71. honvéd zászlóalj nevet kapta, s 1848 december végétől a komáromi várőrséghez tartozott. November elején Heves vármegyének újabb 500 nemzetőrt kellett mozgósítania és küldenie Miskolcon át a dési táborba, amelynek során Egerből 150, Tiszafüredről 56 embert, Gyöngyösről pedig a nemzetőrök 1/4-ét mozgósították.

7

4 6

7 H

ERMANN 1997, 125. p. 6

8 STEIER 1925, 30. p., H

ERMANN 1997, 158-159. p., URBÁN 1973, 188. p. 6

9 STEIER 1925, 31. p., Urbán olvasatában: „Ez a szöveg azonban nem azt mondja, hogy ezek más megyéből valók, csak azt, hogy nem a Heves megyei állandó nemzetőrségből kerültek ki." (Kiemelés a szerzőtől.) URBÁN 1973, 218. p. 442. jegyzet. 7

0 Küldi a kért 250 db rövid kardot, visszautasítja a vádakat, mivel „anyagi főkép pénz erő nélkül az annyira terhelt, annyira szegény és a nőttön növő honi zavarban annyira elámult s könnyen nem capacitálható földnépe apathiáján megtörnek vagy igen nehezen foganatosíttathatnak. Tettünk és teszünk köszönetre várás nélkül a mennyit lehet." HML IV-6/2 772/1848. 7

1 A levél szeptember 27-én kelt. STEIER 1925, 32. p. 7

2 A felszólítás kelte: szeptember 22. HML IV-6/2 761/1848. 7

3 H

ERMANN 1996b, 137-144. p., H

ERMANN 1997, 127. p. 7

4 BACHÓ, 1939,44. p.