1848-as nemzetőrök Heves és Külső-Szolnok vármegyében - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 6. (Eger, 1999)

Bevezetés

X BEVEZETÉS A Tisza járásban, Zsoldos Imre a saját kerületéből Abád, Bura, Tiszabő, Tiszaszalók, Dévaványa és Szajol községek összeírását június 12-én nyújtotta be. Derzsen a polgárok nem viseltettek rokonszenvvel a nemzetőrség iránt, így önkéntest nem írhattak össze.

3

9 Május 25-én Eger város a maga összeírását 12 darabban átküldte az alispáni hivatalba.

4

0 Az összeírással kapcsolatosan többször is kiegészítést és hiánypótlást rendeltek el; így május 30-án ,,a papi egyének is összeíratni rendeltettek...", június 6-án a képességgel nem bíró, de szolgálni kívánó egyének felvételéről intézkedtek.

4

1 Június 13án már tényként közölték, hogy befejeződött az összeírás, és a város 12 negyedében összeírt nemzetőrök száma akkor 2032 volt. A zászlóalj és a századok beosztását és a tisztviselők megválasztását illetően a hadügyminiszter intézkedését kérték.

4

2 Blaskovics Gyula június 22-én jegyzi meg, hogy az elkészült összeírásokat elküldte a minisztériumnak - Eger, Gyöngyös és Mezőtúr városok kivételével, mely városok közvetlenül juttatják majd fel.

4' A települések létszámadatait járásonként öszszesítették. Ez alapján a gyöngyösi járásban Apc, Fancsal és Szűcsi összeírása nem készült el, s a többi 23 településen 1880 nemzetőrt írtak össze. A Tarna járásban Boconád, Erk, Karácsond, Zaránk, Tarnaörs, Tenk puszta és Visznek adatait nem ismerjük, a többi település nemzetőreinek száma 2719 volt. A Tisza járásban nem szerepel a jegyzéken Besenyszög, Csépa, Derzs számadata, egyébként a járás területén 4848 főt írtak össze. A Mátra járásból hiányzik Bátony, Erdőkövesd, Maconka, Nádújfalu, Párád, Pétervására, Szarvaskő, Szederkénypuszta, Szentdomonkos és Szuha adata, az összlétszám 825 volt. A három város együttes nemzetőri létszáma 3800 főt tett ki. A megye összadata 14 072 fő.

4

4 Az összeírások készültével párhuzamosan sort kerítettek a zászlóaljak felállítására. A 3 zászlóaljba (Eger, Gyöngyös és Mezőtúr központokkal) besorolták a megye településeit, parancsnokokká pedig Lenkey Károlyt, Almássy Ernőt és Mesterházy Istvánt nevezték ki.

4

5 A nemzetőrség szervezésében és működésében gyökeres változást hozott a hadügyminiszter július 13-i rendelete, mely a Heves megyei nemzetőrök Délvidékre történő vonulásáról intézkedett: „Felszólítom ezennel a megye bizottmányát, hogy e rendelésem vétele után tüstént a megye nemzetőrsége a' mennyire csak lehet, oly nagy számban Hevesen összegyűljön és onnan Szegeden keresztül a legkitelhetőbb gyorsasággal Kúlára, a Ferencz Csatorna mellé útnak induljanak, hol b. Bechtold, Duna és Tisza közti, valamint tiszántúli mozgó hadseregi parancsát veendik az illír lázongók miképpeni megfékezésére".A július 15-i megyei bizottmányi ülés 3000 nemzetőr kirendelését határozta el, s egyúttal intézkedett az ajánlkozó önkéntesek összeírásáról.

4'

1 Ezeknek a rendelkezéseknek a végrehajtása, mivel a nemzetőrség eredeti céljától eltérő felhasználását, vagyis katonai feladattal való megbízást jelentett, nem volt zökkenőmentes. A kettős megyéből a megadott határidőig a 3000 önkéntes kiállítása 3

9 HML IV-106/3 4

0 HML V-l/b/506 1848:617. 4

1 HML V-l/a/116 223-224, 235-236 p. 4

2 HML V-l/a/116 254. p. 4

3 HML IV-6/2 593/1848. Vö. URBÁN 1973, 68. p. 4

4 HML IV-106/3 A kísérőlevél felzetén - a városok kivételével - 10 912 fő nemzetőr szerepel. 4

5 HAJAGOS 1995, 99. p. 4

6 HML IV-1 /b/607 1848:1115, HML IV-6/2 681 /1848.