Estei Hippolit püspök egri számadáskönyvei 1500–1508 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 4. (Eger, 1992)

Bevezető

Bevezető A magyar medievisták régi adósságként tartják számon, hogy az esztergomi érsekség és az egri püspökség számadáskönyveinek kiadása hosszú évtizedek óta váratott magára. A két forrás fontosságára Nyáry Albert már 1867-ben felhívta a figyelmet, s azt is sikerült elérnie, hogy 1869 végére Modenában lemásoltatta a kötetek egy részét.1 Nyáry a teljesség igénye nélkül több részletet közölt a számadáskönyvekből.2 A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottsága felismerte az anyag fontosságát, s 1889-ben egy jelentős regesztagyűjteménnyel tovább gyarapította a modenái másolatokat. 1906-ban viszont a bizottság már arról tárgyalt, hogy újból el kellene végeztetni a munkát, mivel a másolatok nem tökéletesek. Felmerült egy esetleges kölcsönzés lehetősége is, de végül maradtak a régi módszernél. Veress Endre 1908-as jelentése alapján a Velencei Levéltárat kérték fel a munka elvégzésére. A másolás már a következő évben megkezdődött, de ez a háború kitörése után egy évvel megszakadt.3 Mivel a számadáskönyvek történet értékét senki sem vitatta, kiadásukkat többen szorgalmazták.4 Az esztergomi anyag első korszerű feldolgozására ennek ellenére csak 1960-ban került sor.5 Fügedi Erik a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában található másolatok alapján rajzolta meg az esztergomi érsekség gazdálkodását. A Magyar Országos Levéltár az 1960-as évek elején lefilmeztette ugyan a Modenái Levéltár magyar vonatkozású iratait, köztük a számadáskönyveket is, de a korszak kutatói továbbra sem tudták munkájukhoz felhasználni az értékes forrásokat, mivel az eredeti kötetek erősen vízfoltosak, s ezért a film oldalakon keresztül olvashatatlan.

6 Estei Hippolit számadáskönyveinek forrásértékére Kubinyi András hívta fel a figyelmemet, s egyben arra biztatott, hogy készítsem el az egri kötetek kiadását és feldolgozását.

7 A forrást a Magyar Országos Levéltár Filmtárában lévő filmről írtam át, és a Soros Alapítvány támogatásával sikerült Modenában az eredetivel összeolvasnom.

8 A szövegkiadást a Magyar Történelmi Társulat forráskiadási szabályzata alapján készítettem el. A főszövegben a javított szóalakot adtam meg, a hibás kifejezéseket a lábjegyzetbe helyeztem, a h betű hiányát csak értelemzavaró esetben jegyzeteltem meg. Az e caudata-t e betűvel jelöltem.' Az olasz bejegyzéseknél meghagytam az eredeti alakot, csak abban az esetben változtattam meg a textust, ha az egybeírások értelmetlenné tették a szavakat, vagy ha szükségessé vált az aposztrófok használata.w 1 Nyáry Albert: Az esztergomi érsekség és az egri püspökség számadási könyvei a XV-XVI. századból. Századok. 1867. 378 - 7384. 2 Nyáry Albert-. A modenai Hyppolit-codexek. Századok. 1870. 275 - 290., 355 - 370., 661-687. Századok 1872. 287 - 305., 355-376. Századok. 1874.1-16., 73 - 83. 3 Lukinich Imre: A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottsága másolat- és kéziratgyűjteményének ismertetése. Budapest. 1935. 33 - 36. Veress Endre jelentésében 23 kötet esztergomi (1487-1497), és 10 kötet egri (1500-1517) számadáskönyvről írt. Ezek döntő többsége már akkor erősen rongált volt, de 23 kötetet jó állapotúnak ítélt. 4 Pataki Vidor. Az egri vár élete. Különnyomat a ciszterci rend egri Szent Bernát-Gimnáziumának 1933/34. évi értesítőjéből. Budapest. 1934. 11. A két forrás jelentőségét méltatja Kosáry Domokos: Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába. Budapest. 1951. 155., 205. 5 Fügedi Erik: Az esztergomi érsekség gazdálkodása a XV. század végén. Századok. 1960. 82 -122., 505 - 554. 6 Magyar Országos Levéltár (továbbiakban MOL) Filmtár. 8613-8622 doboz. 7 Az egri püspökség gazdálkodása a 15-16. század fordulóján munkacímet viselő tanulmányom a közeljövőben megjelenni. Ebben a munkámban az Estei Hippolit-féle számadáskönyvek mellett, Bakócz Tamás egri püspök gazdasági könyveinek adatait (MOL Diplomatikai Levéltár 94383. Kiadása Bakócs-Codex vagy Bakócs Tamás egri püspök udvartartási számadó-könyve 1493-6 évekről. Közli Kandra Kabos. Adatok az egri egyházmegye történelméhez. Eger. 1888. 333-458.), valamint a Modenai levéltárban található gazdasági levelezést is felhasználtam. 8 Az esztergomi és egri számadáskönyvek még Estei Hippolit magyarországi méltóságviselésének idején (1487-1520) kerültek ki Ferrarába, ahol az érsek-püspök számvevői számszakilag ellenőrizték azokat. 1598 után vitették csak át az anyagot Modenába, ahová az Este család áttette székhelyét. 9 Az Írnokok a következő főneveket és igéket (ragozott alakjukban is) következetesen hibásan írták: abbatia-aöa/íű, allodium -alodium, adhuc -aduc, agnellus-ag/j<?/ni, annuntiatio-anuntiatio, allodium -alodium, assigno-asigno, arendoarrendo, assumptio-asumptio, damnus-dammnus, (mitto) misi-missi, (reddo) redderz-redere, possessio-possesio, posessio, quattuor-quatuor, sabbato-sabato, scilicet-scilizet, videlicet-videlizet. Ezek esetében a lábjegyzetben nem jelöltem a hibás alakot. 10 A Magyar Történelmi Társulat forráskiadási szabályzatai. Melléklet a Századok 1920. évi folyamához. Budapest. 1920. 22-24. Az olasz szövegnél, mivel még ekkor nincs kialakult helyesírási rendszer, igyekeztem az eredeti írásmódot visszaadni. Egyéb esetekben a következő munka megállapításait vettem figyelembe: Giampaolo Togneui: Criteri per la traserizione di testi medievali latini é italiani. Roma 1982. (Quaderni della Rassegna degli Archivio di Stato 51.) A cikkre Érszegi Géza (Magyar Országos Levéltár) és Teke Zsuzsanna (Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézet) hívták fel a figyelmemet. Segítségüket ezúton is köszönöm.