Dézsmajegyzékek – Heves- és Külső-Szolnok vármegye 1549 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 3. (Eger, 1988)
Gabona és méhdézsma - Jegyzetek
- 5o 54) 55) 56) 57) 58) 59) éo) él) 62) 63) 64) 65) éé) 6?) Az 52) jegyzetben említetthez hasonló eset; vö. itt a 62. sorszámú adózóval, — Vö. a borjegyzék 13 8) jegyzetével! Lehetne éppen extraneus szőleje Egerben és/vagy Szőlőskén, de Mészáros Mátyás Felnémeten is lakott (gabonajegyzéken 118. sz,), s az említett két helyre onnan gyakrabban terjeszkedtek a szőlőbirtokosok — így ez esetben is nagyobb valószínűséggel. Ostoroson (él, sz,) szerepel hasonló nevű extraneus bortermelő, de amaz szinte biztosan Tihamérről származott, mint az ostorosi szőlők idegen birtokosainak többsége (vö, Tihamér borjegyzéke, 97. sz.). "Pota Pynther"-nek volt szőleje (borjegyzék, 76. sz,), de nem tudom volt-e köze ehhez az özvegyhez. Az ezután következőknek csak Pusztaszikszón, végül Joannes Nagh-nak csak Mezőkövesden volt tizedgabonája, Vö. a 49) jegyzettel! Az összeírás készítője sem Makiáron külön, sem a pusztaszikszói részekkel együtt nem summázta a gabonatizedeket, kizárólag a méhraj-váltságokat. Csak ebből jegyezték fel a quarta kiadását és a decimátor fizetését is. Gabonadézsmájának közlése éppúgy elválaszthatatlan a nagytályaiak által használt pusztaszikszói földek adózásától, mint Makiárnál (lásd a 49) jegyzetet!). Sőt: itt még Andornak is hozzátársul külbirtokos területként. Ezért a + jelen kívül a nevek, ill. névváltozatok mellé írt P_ betű Pusztaszikszón ( Pwzthazy'kzo ), az A betű Andornakon ( Andorn'y'ak ), az Mk Mezőkövesden jelez extraneus tizedet. "Decimátor Joannes Kwdy Judex de eadem" — Nemcsak a gabona- de a bordézsma szolgáltatása alól is mentes lehetett, mert nem szerepel annak jegyzékén sem. Ezenfelül itt előfordul, különösen a pusztaszikszói földeken, falcatura-falcastrum-ban gyűjtött, kaszált gabona is. Az összeírás nem jelzi egyértelműen, de feltehetően a vernalia-hoz sorolandó tételekről van szó. A variációkat az extraneus jegyzékeken felül még a malac- és méhrajtizedek külön regisztrálása is adhatja. Ha nincs eltérő írásmód, nem jeleztem. A Nagytályához tartozó pusztaszikszói részen többször külön is feltüntették egyes őszi és tavaszi gabonafajták tizedeit; a fruges mellett a rozsot (siligo), a vernalia-n belül a zabot (avena) és az árpát (ordeum). Magán, Nagytálya határán belül és az andornaki földeken csak egy-egy alkalommal fordult elő fajtabontás, s kizárólag a tavaszi gabonáknál, E viszonylag ritka esetek aligha adhatnak alapot arra, hogy a "fruges"-riek általában és egyértelműen "őszi búza", a "vernalia"-nak "tavaszi búza" értelmet adjunk, de ki sem zárhatjuk ezt a lehetőséget, — Mindenesetre a táblázatos forrásközlésben nem vettem fel "őszi búza", "rozs", ill, külön "tavaszi búza", "zab", "árpa" rovatokat, hanem egységes "őszi gabona", "tavaszi gabona" fejrovatokat használtam. Természetesen adott alkalommal egyedileg megjegyeztem a rozs, zab és árpa elkülönített kéveszámait. Kivételesen Mezőkövesden volt extraneus földje, ami után kéve tizedet adott. Lásd még a 7é) jegyzetet! Két helyen is feküdt földje Pusztaszikszón; legalábbis semmi sem utal két azonos nevű gabonatermelőre. Andornakon beadott tizede a plébánosi quartába került. Makiáron a bordézsma begyűjtője volt.
