Dézsmajegyzékek – Heves- és Külső-Szolnok vármegye 1549 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 3. (Eger, 1988)

Bevezetés

BEVEZETÉS Sorozatunk első köteteként (1981-ben) az 1548. évi dézsmajegyzékeket tettük közzé. E kötet bevezetőjében vázoltuk munkánk célját, részletesen ismertettük a közzététel általunk kialakított módját, amelyen lényegében most sem változtattunk. Jelen kötetünk használatát megkönnyítendő, röviden összefoglaljuk korábbi ismertetésünk lényegét. A dézsmajegyzékek közzétételére olyan kombinált közlési módot választottunk, mely egyfelől nagy súlyt helyez a földrajzi és személynévanyag betűhív közlésére, másfelől a gazdaság- s társadalomtörténeti kutatásnak újabb bázist teremtő adózási tételeket, számadatokat táblázatos formában, egységes szerkezetben bocsátja az olvasó rendelkezésére. Az abszolút forráshűség ebben az esetben csak nehézkessé tette volna az adatok történeti statisztikai értékelését, s nem nyújtott volna valóságos segítsége

t a további feldolgozó munka számára. Ugyanebből a meggondolásból statisztikai tábláka

t is készítettünk, melyeket füzeteinkben a szorosan vett forrásközlő rész utá

n helyeztünk el. (Számításaink nem tartalmaznak következtetéseket — ezek esetleg elhamarkodottak lennének —, csak olyan abszolút és viszonyszámokból álló sorokat, melyeket ezután már nem kell külön és ismételten összeállítani minden egyes kutatónak.) A forrásközlő rész felépítése

. Az 1549. évi lajstromokat a dézsmaszedő kerületek (

districtu

s-ok), másnéven dézsmakések (

cultellus-ck) vagy járások (

processu

s-ok) szerint, és abban a sorrendben írjuk le, amint azok a Magyar Országos Levéltárban, a Magyar Kamara Archívumának Regesta Decimarum fondjában (E 159; loo. csomó) elhelyezést nyertek. Elkülönítjük a három alapvető tárgyi típust: a gabon

a-, a bo

rés bárány + kecsk

etizedek jegyzékeit. A méhrajokat, malacokat, szárnyasállatokat annál a csoportnál közöljük, ahol maguk az összeírok is feljegyezték őket (többnyire a gabonalistákon, mint a dézsmahelyettesítő pénzeket fizető embereket is). Egy-egy dézsmakerületen belül nem változtattuk meg a helységek eredeti sorrendjé

t, továbbá az adózó jobbágycsaládfők névsorá

t sem. Betűrendbe szedésük az írásformák gyakori változása miatt eleve tor-