Dézsmajegyzékek – Heves- és Külső-Szolnok vármegye 1549 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 3. (Eger, 1988)
Bordézsma - Jegyzetek
- 225 szerint Heves megyei illetőségűek (lehetnek). Pontos lokális azonosításuk csak részleges sikerrel járt; nem találtam meg mindegyiküket név szerint a mi régiónk dézsmalajstromain. E bizonytalanságot kérdőjel (?) mutatja a táblázati oszlopban. — Meg kell jegyeznem, hogy egy ostorosi szőlősgazdáról van Heves megyei adatom; Stephanu s Zemes-ről, lásd Tihamé r borjegyzékén a 134. sorszámnál (vö. lo2) jegyzet). Ebből az irányból többel nem tudom elősegíteni a Borsod vármegyei dézsmajeg.yzéke k remélhető jövőbeli publikálását, amelynek előmunkálatai már megkezdődtek a Borsod-AbaújZemplén megyei Levéltárban. 116) , , , A vezeteknev a környékbeli helysegek közül csak Tihameron fordul elo, ahol amúgy is a legtöbb ostorosi külbirtokost azonosíthattam. A kérdőjel azonban jelzi a bizonytalanságot. 117) , , , „ Tarkanyban bordezsmas volt, amiből meg nem következik egyenesen, hogy ott is lakott. 118) Neve szerint lehetne ceglédi vagy makiári illetőségű is (borjegyzékeiken a 49., ill. a 95. sz.), de "többségi alapon" a tihaméri lakoshoz kapcsoltam. 119) 12o) , Lasd a 27) jegyzetet! "Marko" elírásának vélem. 121) Termeszetesen az összeírás eredetileg nem summazta külön az extraneusok tizedeit. 122) , , . . . , E nagytalyai polgár a maga lakóhelyen minden dézsmát hiánytalanul megadott; lasd Nagytalya gabonajegyzékén a 6l., borjegyzékén a 188. sorszámnál. 123) A "decimalis" hegyek neve mellett itt nem olvashatunk olyan, a kaptalan birtoklási, ill, nagyobb tizedrészesedési jogára utaló feljegyzést, mint Egerben (lásd a 4) jegyzetet) vagy Tihamér egészére vonatkozóan (lásd a 84) jegyzetet). Mégis hasonló esetről lehet szó, amit a helység végén a dézsmaszedők végelszámolása is alátámaszt. 124) , , A maklariaknak nem voltak kiterjedt szoleik hataraikon kívül; a lajstromok tanusaga szerint csak Ostoroson (0_ jelzés). Másfelől ők sem hagytak tág teret idegeneknek: egyetlen "forensis"-t jegyeztek fel Nagytályáról. 125) "Vacat" megjegyzés szerint a quintalis területen (Bartolomeus Zwbor-nál annak egy részén) vagy nem volt tizedelhető termése, vagy mentességet élvezett az ötöddézsma alól. 126) , , Lasd az Egri Völgy gabonajegyzeke vegen az 53) jegyzetet! 127) , . , , , , , Az a ritka eset, hogy egyazon (quintalis) szőlőterületen ket reszletben írtak össze terme se t-dezsmáját. Felmerülhet, hogy különböző családfőkről van szó, de ennek ellene mond az egyforma (5 egri köblös) hordómérték. 128) . , , , Lasd a gabonajegyzekhez kapcsolod^ 51) jegyzetet! 129) . , Lasd a gabonajegyzek utáni 5O) jegyzetet! A gabonajegyzéken két Varga Mátét írtak össze, akik bizonyára csak névrokonok voltak. A borjegyzéken az ötödöt adók között (71.) 4,5 köblös hordóval, a Nagyázó hegyen (llo. sz.) 13 köblössel, a Planchus-on ismét 4,5 köblössel fordul elő a név. így a hordóméretek segítségével az elsőt a harmadikkal vettem azonosnak, és önálló családfőnek vélem a nagyázói birtokost. — Azt már nem is lehet sejteni, legfeljebb találgatni, hogy a 2-2 gabona- és szőlőtermelő miképpen kapcsolódott egymáshoz. 131) , . , A ket vezeteknevet írasvaltozatnak gondolom, amit erősít, hogy a ket helyen egyformán 9 köblös hordókkal mérték a dézsmaköteles bort. 132) Vö. Ostoros extraneusai 51. sorszám, ill. a 118) jegyzet! 133) Valószínűleg a Nagyázón fekvő két közeli birtokrészén külön írták össze tizedét (csak 6 másik adózó választja el a két azonos módon írt nevet). Ugyanazon személynek vettem. 13<0 Az összeíró szokás szerint másként összegzett, lásd alább! 136) 135) . , . . Ti. az ötöddezsmabol, nem pedig a tizedből szamitva a negyedet. A decimalis hegyekről származó adót tehát felezte a püspök és a káptalan. Vö. a következő jegyzettel is.
